A pénzverde kapuja

Az évek hosszú során Gyulafehérváron két pénzverde működött, az “új” és a „régi”. Az első pénzverő műhely abban az időben működött, amikor Gyulafehérvár közel 150 évig az erdélyi fejedelemség fővárosa volt. Az első pénz verése, Báthory Gábor fejedelem uralkodása alatt történt és rajta volt a város címere. A pénzverés, Bethlen Gábor fejedelem idején érte el a csúcsot, többek között aranypénzt is vertek. Miután Erdély a Habsburgok uralma alá került, a pénzverde is a Habsburg Birodalom tulajdona lett. Az új pénzverde a vár déli részén kapott helyet, a fejedelmi palota és a várraktár között. Rövid idő alatt a birodalom egyik legfőbb pénzverő műhelye lett. 1871-ig működött, bezárta után az összes berendezést átköltöztették a felvidéki Körmöcbányára. A város azért lett pénzverő központ, mivel a Nyugati havasokban sok volt az ércbánya, és az ott bányászott nyersanyagot fel tudták itt használni. A Nemzeti Egyesülés Múzeumban, több Gyulafehérváron vert érmét láthatunk. A XVII-XIX. században működő pénzverdéből, napjainkban már csak egy falfoszlány maradt, az üresen tátongó, reneszánsz ablakkeretekkel és két kapuval. A föld alatt pedig a komplexum pincéi vannak. A pénzverde nyomai ma a Három Erődítmény nyomvonalán lathatók. Azt a komplexumot, amelyben a pénzverde is működött, 1903-ban lebontották.

Tudományos tanácsadó: dr. Roșu Tudor, történész, dr. T. Szabó Csaba történész
Kiadó: Neag Nicolae, PR szakértő