A régészeti múzeum

Gyulafehérvár, Erdély azon városainak egyike volt, ahol múzeumot alapítottak az 1800-as évek végén. A kezdeményezést a “Történelem-, régészet- és természettudományi Társaság” vezette és 1888-ban valósította meg. A múzeum megszervezése Cserni Bélának adatott meg, aki az intézmény letétkezelője és első igazgatója lesz. Első fázisban a múzeum, a Lipova negyedi óvoda épületében működött. 1900-ban a múzeumot átköltöztetik a Maier negyedi óvoda épületébe, amelynek öt szobája volt

A gyűjteményeket elsősorban az amatőr régeszek, különböző intézmények és a Batthyaneum adományoztak a múzeumnak. A főbb látványosságok a város területén talált római faragványok és feliratok voltak. Ugyanakkor a látogatok megnézhették az őskori és középkori kiállításokat is.

Cserni halála és az első világháború kirobbanása 1916-ban, a múzeumot bezárásra ítélte. A gyűjtemények egyrésze Budapestre kerül. A háború után a múzeum 1929-ig újra megnyitja kapuit ugyanabban az épületben, mint „Etnográfia Múzeum”. Ez volt az az év amikor a Koronázási Katedrális egyik szárnyában felavatják az új Egyesülési múzeumot. Napjainkban a múzeum a régi Babilon épületbe működik.

A Maier negyedi épületben, ahol a múzeum működött, napjainkban az „Avram Iancu” általános iskola működik.

Tudományos tanácsadó: dr. Roșu Tudor, történész

Kiadó: Neag Nicolae, PR szakértő