Erdély bástyája

Hét darab van belőlük és hétágú csillag formát adnak a gyulafehérvári várnak. A vár bástyáiról beszélünk, amelyek a központi részen a vár biztonsági pontját alkotják. Ez a pont a legbiztonságosabb és a legfontosabb pontja a várnak. A Capistrano bástya, a vár keleti oldalán található. Nevét Kapisztrán János olasz szerzetesről kapta, akinek számos vallásos tevékenysége volt. 1690-ben avatták szentté. A bástya falai téglából épültek. Központi részük földdel van megtömve. Az alapnál a bástya falai két és fél méter vastagok, a töltelékhez pedig a római kasztrumból származó köveket használtak. A bástyának, háromszög formája van, a csúcsa pedig kifele néz. Az egyenes falat, ami összeköti a többi bástyával függöny falnak nevezzük. A bástyát még úgy is ismerik mint „Erdély” bástyája. A bástya tetején Erdély és Magyarország címere látható, a kettős kereszt pedig egy dombra elhelyezett koronából emelkedik ki. Két évszázada amikor a bástyák még római számokkal voltak megkülönböztetve, a bástya VII számot viselte. A számozás a III-s kaputól kezdődött, déli irányába haladva. A bástya, amiről beszélünk az utolsó ebben a sorban. A bástya belső terét, az idők szükségleteinek megfelelően rendezték és használták: lőszerraktár az osztrákok alatt, malom az 1849-es ostrom alatt, majd pince 1968-tól. Napjainkban a „Pub 13” nevű vendéglő működik itt (http://www.pub13.ro/index.php/istoric). A bástyák csak egyike azoknak az elemeknek, amelyek bizonyítják azon mesterek kézművességét, akik részt vettek, a napjainkban is fent álló legnagyobb erdélyi vár építésében.

Tudományos tanácsadó: dr. Roșu Tudor, történész, dr. T. Szabó Csaba történész
Kiadó: Neag Nicolae, PR szakértő