A három erődítmény útvonala

Azok a turisták, akik a „Három erődítmény útvonalához” érkeznek, időutazásban vesznek részt, hiszen két évezred maradványai között sétálhatnak.
Más szóval, három erődítmény maradványai láthatók, minden későbbi magába öleli az előzőt, – a római kasztrumot a középkori vár, a középkori várat pedig a hétbástyás erődítmény. Az útvonal a bástyás erődítmény déli és délkeleti részén helyezkedik el, nagyrészben kültéri múzeum alakjában. A római kasztrum leglátványosabb maradványa, a Porta Principalis Dextra, amely az erőd déli oldalán helyezkedett el. Ez az egyetlen kapu a négy közül, amely napjainkig megmaradt. A fennmaradó maradványok, a kapu korábbi megjelenésének csak egy részét képviselik, és az 1800 évvel ezelőtti magasságának egyharmadát. Itt láthatók a kasztrum falmaradványai is, középkori ráépítéssel, ami alátámasztja azt, hogy a kasztrum majdnem 1500 évig állt talpon. A középkori beavatkozások nem változtattak a fal eredeti összehangolásán. Szinte 150 évig 1541 és 1699 között, Gyulafehérvár az erdélyi fejedelemség fővárosa volt. Bethlen Gábor fejedelem úgy döntött, hogy a fejedelmi fővárost bástyák és védővonalak vegyék körül. Sajnos ez a terv csak a déli szárnyon valósult meg. A délkeleti sarkot a fejedelem erősítette meg és az Ő nevét viseli, míg a délnyugati sarkot pedig a szászok erősítették meg és az ő nevüket viseli. Csak az utóbbi látható, a három erődítmény útvonalán. Ez is csak részben látható mert a XVIII-k században az osztrákok beépítették a „szent Jenő” bástyába. A Szászok bástyája belterében egy fegyverterem található. A XVIII-k században, itt a vár péksége működött. Ugyancsak itt a turisták szembesülhetnek azzal is, hogyan nézett ki egy kínzókamra a múltban. A harmadik erődítményt, az útvonalon két bástya képviseli, a Szent Jenő és a Szent István bástya. A turisták egy panoráma kilátásban részesülnek, ahonnan az alsó város látható. Ezen az útvonalon látható, minden szombaton 12 órakor az ágyukkal való díszlövés is. Ha már itt járnak akkor a turistáknak érdemes meglátogatni azt a galériát is amely a két bástyát köti össze. Ha átmentünk a galérián és a hídon akkor a Paolai Szent Ferenc háromszögű kiugró sánchoz érünk. Itt egy kivégzési helyet és a régészek által feltárt, római polgár település maradványait láthatjuk. A ravelin mellett láthatjuk az istállókat, ahol a várőrségnek a lovai vannak, akiket a turista szezonban mindennap láthatunk az őrségváltásnál. Az erődítmények útvonaláról megközelíthetjük a III-s kaput, amelyben látható Horea cellája, bár történelmi források azt mutatják, hogy a parasztvezér a IV-es kapuban volt bezárva. A régi nagyraktárban jelenleg egy ötcsillagos szálloda működik.

Tudományos tanácsadó: dr. Roșu Tudor, történész
Kiadó: Neag Nicolae, PR szakértő