A Mihály Vitéz szobor

Az 1968 november 28-i Mihály Vitéz szobor felavatása egy speciális pillanat volt: 50 éve egyesült Erdély Romániával. Az ünnepségen részt vett maga Nicolae Ceausescu is, aki abban az időben a legfontosabb szerepet töltötte be az államban, ugyanis ő volt a Román Kommunista Párt főtitkára. Állítólag az ő ötlete volt, hogy a szobrot Oscar Han szobrász készítse el mivel már idős volt és ez lett volna az utolsó nagy remekműve. A szobornak, a fejedelmi palota elé való helyezése nem véletlen volt, hisz ez az épület volt az a hely, ahonnan a röpke tíz hónapnyi gyulafehérvári tartózkodása alatt Mihály Vitéz igazgatta Erdélyt. A bronz szobor, az egyedüli lovas szobor, amit Oscar Han szobrász készített és amely fejedelmet ábrázol. A szobor a vajda 1599 november 1-i gyulafehérvári bevonulását ábrázolja. Az uralkodó alakja méltóságteljes, határozott, a pillanat jelentőségét tükrözi. A fizikai tulajdonságok hű visszaadása érdekében, a szobrász a vajda korából származó festményeket tanulmányozta. A vajda a fején, az általa híressé vált tollas kucsmát viseli. Egy bő palástot visel, a jobb kezében pedig diadalosan tartja a buzogányt. Ez azért érdekes mert a korabeli krónikások úgy tartották, hogy a vajda balkezes volt. A műemlék, a 8,46 méter magasságával, amiből az alap 2 méter, hűen tükrözi azt a tényt, hogy Mihály Vitéz emléke napjainkban is él Gyulafehérváron.

Tudományos tanácsadó: dr. Roșu Tudor, történész
Kiadó: Neag Nicolae, PR szakértő