A vár III. számú kapuja

A vár III. kapuja az erődítmény keleti részén található és a fő belépője a várnak.
A kapu annak a várfalnak a központi részén található, amely összeköti a Szent Jenő és a Szent Kapisztrán bástyát.
A műemlék, melynek alakja egy dupla diadalívre hasonlít, nagyságával és diszitő elemeivel hívja fel magára a figyelmet. A kapu, nagyságát a pilléreknek is köszönheti, amelyek megszilárdítják alakját, de különleges dekort is tulajdonítanak neki. Szaknyelven az oszlopokat pilléreknek nevezik.
A kapu felső részén található VI Károly császár lovasszobra, aki a vár megálmodója volt. A császár alakja méltóságteljes, domináns, diadalmas, a lova harci szerelésben van és török katonákat taposva van ábrázolva. A kapu három bejárattal rendelkezik: egy úttest és két gyalogos bejárat.
A gyalogos bejáratok felett két panel található, amelyeken a főszereplő Savoyai Jenő herceg. A jobb oldalon azt a pillanatot ábrázolják, amikor a herceg kardot és keresztet kap VI Károly osztrák császártól (III. Károly magyar királytól), azzal a céllal, hogy induljon a háborúba a törökök ellen. A bal oldali panelen a herceg, egy oroszlánok által húzott harci szekéren van ábrázolva, amint átveszi egy nő alakjába öltözött Ausztriától a gyulafehérvári vár makettjét.
A kapu felső részének üres részei fegyverekkel és katonai felszereléssel vannak díszítve.
A kapu központi részét az osztrák kétfejű sas ékesíti, aminek mellében Erdély címere látható.
Rendkívüli! Ez a kifejezés a legmegfelelőbb a nyugati homlokzat díszítésének leírásához. A felső részen, a négy erényt – Mérsékletességet, Bölcsességet, Igazságot és a Bátorságot – ábrázoló szobrok láthatók. A kapunyilásokat négy szobor határolja, amelyeket szaknyelven atlaszoknak nevezünk. A két oldalon egy – egy fiatal férfi, a központi részen pedig két szakállas érett férfi látható. A központi boltív felett két angyal tart egy pajzsot, amin VI Károly császár emblémája látható, babérlevelekkel körbe vonva és két ellentétes „C” betű, ami a „Carolus Caesar” – t rövidíti. A műemlék a többi kapuval együtt bizonyos mértékben befolyásolta a barokk stílus fejlődését Erdélyben.
A kaput még úgy is ismerik mint „Horea kapuja”. A népi hiedelem úgy tartja, hogy a Károly szobor alapján található kis szobába volt bezárva 1784-ben Horea, a parasztfelkelés fő vezetője.
A kapu, egy hosszas restaurálási folyamat után, 2008-ban kerül vissza a turistaforgalomba.

Tudományos tanácsadó dr. Roșu Tudor, történész, dr. T. Szabó Csaba történész
Kiadó: Neag Nicolae, PR szakértő