Turista helyek

1919-ben ezen a kapun lépett be a várba első látogatása alkalmából, Ferdinánd király és Mária királyné. Ugyanitt léptek be a várba 1922-ben is, amikor Nagy Románia megkoronázott királyai lettek. A kapu a vár nyugati oldalán található a harmadik védővonal mentén. A műemlék kis méretű, két egymást átfedő kőblokkból álló, a téglafalba ágyazott oszlopból áll, diszitő elemek nélkül. A restaurátorok a két oszlop tetejére, két el nemrobbant kőagyúgolyót helyeztek. A két oszlop, egy bejáratot határol, melyen, ha végig megyünk a szomszédos V-k kapuhoz érünk. Több évtizeden keresztül a VI-os kapu csak úgy, mint a vár nyugati vonala nem vo [...]

A VII. kapu, a vár északi részén, a harmadik védővonalon található. A kaput a vár restaurálása alatt fedezték fel, több mint 300 évig nem használták. A kaput már a vár építése után befalazták, ami azt jelentette, hogy nem számítottak a használatára. Több mint valószínű ezt a lépést az befolyásolta, hogy így nehezebb lett volna bevédeni a vár központi részét egy támadás alatt. 1717 elött ez a kapu, az osztrák katonák ki/be mozgását biztosította a várból, egy esetleges nem várt támadás alatt. Boltíves folyósó alakja van, nem tartalmaz semmilyen diszitő elemet. Összehasonlítva a vár többi kapujával, leginkább az V-s kapura hasonlít [...]

Hét darab van belőlük és hétágú csillag formát adnak a gyulafehérvári várnak. A vár bástyáiról beszélünk, amelyek a központi részen a vár biztonsági pontját alkotják. Ez a pont a legbiztonságosabb és a legfontosabb pontja a várnak. A Capistrano bástya, a vár keleti oldalán található. Nevét Kapisztrán János olasz szerzetesről kapta, akinek számos vallásos tevékenysége volt. 1690-ben avatták szentté. A bástya falai téglából épültek. Központi részük földdel van megtömve. Az alapnál a bástya falai két és fél méter vastagok, a töltelékhez pedig a római kasztrumból származó köveket használtak. A bástyának, háromszög formája van [...]

A Velican ház, Gyulafehérvár központjában található. A háznak, fontos szerepe volt Románia történelmében úgy 1918 december 1-e elött, mint közvetlen utána is. Az erdélyi politikusok találkozóhelyének otthont adó hely kiválasztásának egyik fő kritériuma az volt, hogy a Velican család szoros kapcsolatban állt az egyesülés mellett harcoló politikusokkal. Emellett az épület kényelmes is volt. Camil Velican volt az egyik főszervezője a Gyulafehérváron tartott nagy nemzeti gyűlésnek, amely Erdély, Romániával való egyesülése felett döntött. Az ő házában találkoztak a románok küldöttjei 1918 december 1-e előtt és után is. Például, december [...]

Ez a tér, a vár szívében található, ahol évente minden korosztályból, több tízezer ember találkozik, hogy részt vegyen az itt tartandó ritmusos koncerteken. Itt, a hazai és külföldi művészek azt bizonyítják, hogy a zene a vár terén a legjobban hallható. Ha már megérkezett erre a helyre koncertet hallgatni, beszélgetni vagy fényképet készíteni, akkor tudnia kell, hogy a hely már a római korban is fontos szerepet játszott. Itt volt a XIII Gemina legió központja, az egyetlen légió, amely a teljes római uralom alatt itt állomásozott. A „Principia” nyomai, ugyanazt a nevet viselő múzeumban vannak értékesítve, amely a tér északi részén találh [...]

A tér, nevét a középen látható dobos szobráról kapta, aki XVIII-k századi egyenruhát visel. Ez, az a hely, ahol sétálni, kerékpározni vagy gördeszkázni lehet. Ez a tér, nem más, mint az északi oldalon található Szent Erzsébet és Szent Károly bástya közötti terület. A bástyák elött látható védelmi építményt, háromszögű kiugró sáncnak(ravelinek) nevezzük és az Erzsébet nevet viseli. A Szent Károly bástya, nevét Károly császárról kapta, aki a vár megálmodója volt. A bástya felső részen látható a császár monogramja, melynek mindkét oldalán fura állatformák láthatók. Közvetve, a bástya neve Carlo Borromeora, a XVI. században � [...]

Az évek hosszú során Gyulafehérváron két pénzverde működött, az “új” és a „régi”. Az első pénzverő műhely abban az időben működött, amikor Gyulafehérvár közel 150 évig az erdélyi fejedelemség fővárosa volt. Az első pénz verése, Báthory Gábor fejedelem uralkodása alatt történt és rajta volt a város címere. A pénzverés, Bethlen Gábor fejedelem idején érte el a csúcsot, többek között aranypénzt is vertek. Miután Erdély a Habsburgok uralma alá került, a pénzverde is a Habsburg Birodalom tulajdona lett. Az új pénzverde a vár déli részén kapott helyet, a fejedelmi palota és a várraktár között. Rövid idő alatt a birodalom e [...]

Az 1887-ben felavatott Hungária hotel, egyik legimpozánsabb épülete volt az Alsóvárosnak. Fekvése központi volt, a város főterének nyugati részén helyezkedett el. Az épület számos politikai és kulturális eseménynek adott otthont. 1918 november 30. volt az a dátum amikor a hotel „kezet” fogott Románia történelmével. A szálloda éttermében tárgyalták meg az egyesülési határozat cikkeit. A dokumentumot másnap 1918 december 1-én szavazták meg, az egyesülésnek otthont adó teremben. A XX. század elején az épület számos fényképen és üdvözleten szerepel. Közvetlen az egyesülés után a hotelt átnevezték „Dacia” hotelnek. 1968-ban a hotel fel [...]

Az emlékmű, Horea és Closca kivégzésére emlékeztet, amely 1785 február 28-án volt. Az emlékmű felállítását 1926-ban kezdeményezték, dátum mely fel van tüntetve a műemlék alapzatán. Az emlékmű elhelyezése a Kutyamál (ma Furcilor) dombra, nem véletlen volt, úgy tartották, hogy régen itt volt a város kivégzési helye. Ennek viszont az elhelyezése, a domb túloldalán volt, a mai Marospartos negyed közelében. Mivel abban az időben az információk nem voltak tiszták, úgy gondolták, hogy a 1784-1785-ös parasztfelkelés vezetőit a műemlék jelenlegi helyén végezték ki. Az obeliszk 4 méter magas, alacsony alapzata, márvány bevonata van és körbe van [...]

Azok a turisták, akik a „Három erődítmény útvonalához” érkeznek, időutazásban vesznek részt, hiszen két évezred maradványai között sétálhatnak. Más szóval, három erődítmény maradványai láthatók, minden későbbi magába öleli az előzőt, - a római kasztrumot a középkori vár, a középkori várat pedig a hétbástyás erődítmény. Az útvonal a bástyás erődítmény déli és délkeleti részén helyezkedik el, nagyrészben kültéri múzeum alakjában. A római kasztrum leglátványosabb maradványa, a Porta Principalis Dextra, amely az erőd déli oldalán helyezkedett el. Ez az egyetlen kapu a négy közül, amely napjainkig megmaradt. A fennmarad� [...]

Gyulafehérvár egyik legfontosabb épülete, a Batthyaneum könyvtár. A középkori és az újkori könyvek gyűjteményén keresztül, a Batthyaneum könyvtár, a ritka könyvek igazi múzeuma marad, amely már 200 év óta ismert. Az épület a XVIII. század első felében épült, a vár egyik sarkában. Ez egy kettős értékű hely, egyszerre szellemi és kulturális. A vallási építészet emlékműve is, hiszen első fázisban a trinitáriusok temploma és kolostora volt, akik a Szentháromságnak szentelt katolikus rend voltak. A XVIII. század végén az épület katonai kórház lett. Ekkor számos változáson ment keresztül. 1792-ben az épületet átveszi Batthyány Ignác [...]

Az egyik leghíresebb iskola, amelyet a gyulafehérvári várban alapítottak, nem más, mint a Római Katolikus Szeminárium - Seminarium Incarnatae Sapientiae, ami lefordítva annyit jelent: Megtestesült Bölcsesség. Az intézmény, amelyet 1753-ban báró Sztojka Zsigmond Antal püspök alapított (1749-1759), a váron belül több helyen is működött. Batthyány Ignác püspök (1780-1798), kezdeményezésére, az 1783-ban megszüntetett Szentháromság rend épületei más rendeltetést kaptak. A templom épületében, könyvtárat és csillagvizsgálót rendeztek be. A kolostorba pedig a teológia intézménye költözött be és napjainkban is ott működik. Az épületet több í [...]