Turista helyek

A gyulafehérvári bástyás erődítmény, Románia legnagyobb vára, amely már több mint 300 éves. Itt van az a hely, ahol visszatekinthetünk a múltba, 2000 évre visszamenőleg, - a három erődítmény maradványainak köszönhetően, - ugyanis az idők során az újabb erődítmény magába foglalta a régebbit: a Római erődítményt a középkori vár, a középkori várat az Alba Carolina vár. Az utolsó erődítményt a XVIII-k század elején építették. A vár első tervrajzát az olasz Giovanni Marandó Visconti készítette, aki a munkálatok első szakaszát is vezette. A tervező pestisben halt meg, örök álmát pedig a gyulafehérvári római katolikus széke [...]

Gyulafehérvár, Erdély azon városainak egyike volt, ahol múzeumot alapítottak az 1800-as évek végén. A kezdeményezést a "Történelem-, régészet- és természettudományi Társaság" vezette és 1888-ban valósította meg. A múzeum megszervezése Cserni Bélának adatott meg, aki az intézmény letétkezelője és első igazgatója lesz. Első fázisban a múzeum, a Lipova negyedi óvoda épületében működött. 1900-ban a múzeumot átköltöztetik a Maier negyedi óvoda épületébe, amelynek öt szobája volt A gyűjteményeket elsősorban az amatőr régeszek, különböző intézmények és a Batthyaneum adományoztak a múzeumnak. A főbb látványosságok a város te [...]

Ezen volt az első kollégium, amelyet az egyesülés után Erdélyben alapítottak. A líceumot 1919 február 1-én alapították és a „Mihály Vitéz” nevet viselte. Az új tanintézménynek nem volt egy meghatározott helye, főleg a háborúk közötti időszakban többször változtatott székhelyet. Az első ilyen székhely az az épület, volt, amelyben napjainkban a „Regina Maria” zene és képzőművészeti líceum működik. A tanévet 300 tanulóval kezdték, akiket öt osztályba osztottak szét. Az új líceum alapkövét 1923-ban rakták le, egy négy hektáros területre, amely a vár közvetlen szomszédságában található. A munkálatokat csak 1940-ben sikerül [...]

Az épület, amelyben napjainkban a „Regina Maria” művészeti líceum működik, az 1900-1901-es években épült. Fennállásának első periódusában, mint magyar civil iskola működött. Rögtön az egyesülés után 1919-ben az épület, román fennhatóság alá kerül. Itt kezdte el működését az első Erdélyben alapított román állami líceum, mely a „Mihai Viteazul” nevet viselte. 1940-ig működött itt a líceum, ebben az évben adják át az új épületet a vár szomszédságában. A kollégium elköltöztetése után az épületben az 1-es számú általános iskola működött. 1990 után megalakul a Zene és képzőművészeti líceum, amit 2013 október 15 [...]

Az épület, amely az Apor kastély közvetlen szomszédságában található, és napjainkban a „1December 1918” egyetem könyvtára, régen katonai rendeltetésű volt. Az épületnek L alakja van és 1900-as évek körül épült. Létezésének első szakaszában az osztrák hadsereg tisztjeinek pavilonja volt. Sajnos a történelmi források igen szegények erről a volt Patika utcai épületről. Kulturális rendeltetése 2003-ban kezdődik, amikor az épület az egyetem tulajdonába kerül. Restaurálási folyamaton megy keresztűl. 2006 óta az egyetemi könyvtár székhelye. Tudományos tanácsadó: dr. Roșu Tudor, történész Kiadó: Neag Nicola [...]

A gyulafehérvári erődöt időként olyan térségként definiálták, ahol a megőrzött nemzeti és egyetemes örökség értékeinek kialakulásáról beszéltek. A vár egyik ilyen helye, az egyetem B szárnya, amely a jezsuita kollégium értékeit örökölte. A jezsuita rend 1579-ben telepedett le Gyulafehérváron. Ekkor kezdik el a ma már nem létező Báthory féle templomban kiképezni a papnővendékeket. A történelmi adatok szerint a XVI-k század vége felé a kollégium épülete befejezett volt és a következő század elején a jezsuita kolostorban működött a „kis kollégium”. 1588-ban a jezsuitákat elkergették a várból. Visszatértük egybe fonódik az oszt [...]

Mint a kultúra védelmezője, Bethlen Gábor fejedelem, szerette volna Gyulafehérvárt a kelet „Heidelberg”-é alakítani. Ebből a célból, 1622-ben megalapította a Bethlen Kollégiumot a vár szívébe. Az intézményt 1629-ben akadémia rangra emelték, ahol három fakultás működött: Teológia, Filozófia és Filológia. A humanista iskolának 40 ösztöndíjas tanulója volt, amit a fejedelmi udvar állt. A diákokat itt különböző laikus célra vagy a fejedelmi udvar tisztviselőivé képezték. Méreteit adódóan és az itt leadó tanárok által, ez az intézmény európai szintű volt és nem volt versenytársa Erdélyben. A kollégium fénykora rövid idejű volt Gyu [...]

A vártér központi részén található műemléket bámulva, biztosan megkérdezitek, hogy milyen összeköttetés van Gyulafehérvár és az 1866-os Custozzai csata között, amely Ausztria és Olaszország között zajlott Velence területért? Az Olaszország északi részén zajlott csatában, amelyet az osztrákok nyertek, részt vett a gyulafehérvári 50-es gyalogezred, amely többnyire román és magyar katonákból tevődött össze. 1906-ban, a csata 40-ik évfordulóján az osztrák tisztek úgy döntöttek, hogy emlékművet emelnek a 133 elesett katona és tiszt emlékére. A faragott kőből készült emlékmű négy méter magas, obeliszk formájú, és szárnyas fémgömb� [...]

A Lossenau műemlék története 1849. február 11-én kezdődik, amikor Piskin a Magyar Forradalmi Hadsereg, a Ludwig Losy von Lossenau által vezetett osztrák sereggel harcolt. A csatában a parancsnok súlyosan megsérült, majd pár nappal később meghalt. Bár napjainkban nagyon keveset lehet tudni az ezredes életrajzáról, halála egy újabb emlékművet eredményezett Gyulafehérváron. Az emlékmű felállítását a gyulafehérvári helyőrség tisztjei kezdeményezték. Az emlékmű alapkövét 1852-ben rakták le, Ferenc József császár jelenlétében. A vártérben elhelyezett műemléknek, neogótikus díszítésű, piramis torony alakja van. Az 1849-es évet, amikor az ez [...]

A kő obeliszk, a 20 méter magasságával már több kilométerről is látható. Az emlékmű a vár harmadik kapuja elött helyezkedik el. Az emlékművet az 1784-es parasztfelkelés vezérei kerékbe törésének 150-ik évfordulójára emelték fel. Mérete és művészi adottságain keresztül, az emlékműnek, a megemlített esemény magasságában kellett lennie. Bár kétéves késéssel, az 1937. október 14-én tartott megnyitó rendkívül fontos és közérdekű esemény volt, amelyen jelen volt II Károly király és Mihály fia, akit "Gyulafehérvár Nagy Vajdája” címmel illettek. Az obeliszk alegorikus cellája, a felkelés vezetőinek elnyomását és szenvedéseit szimb [...]

Az 1968 november 28-i Mihály Vitéz szobor felavatása egy speciális pillanat volt: 50 éve egyesült Erdély Romániával. Az ünnepségen részt vett maga Nicolae Ceausescu is, aki abban az időben a legfontosabb szerepet töltötte be az államban, ugyanis ő volt a Román Kommunista Párt főtitkára. Állítólag az ő ötlete volt, hogy a szobrot Oscar Han szobrász készítse el mivel már idős volt és ez lett volna az utolsó nagy remekműve. A szobornak, a fejedelmi palota elé való helyezése nem véletlen volt, hisz ez az épület volt az a hely, ahonnan a röpke tíz hónapnyi gyulafehérvári tartózkodása alatt Mihály Vitéz igazgatta Erdélyt. A bronz szobor, az egyedü [...]

A leglátványosabb nyom, ami az Apulum kastrumból fennmaradt, nem más, mint az északi kapu, amely a „Porta Principalis Dextra” nevet kapta. Ez az egyetlen kapu a négy közül mely napjainkig fennmaradt. Ez az objektum, fontos eleme az ókori román történelemnek. A kapu, a vár déli, dél – keleti részén látható, a Három Vár nyomvonalán. A fennmaradó maradványok, a kapu csak egy részét és a magasságának egyharmadát jelentik, az 1800 évvel ezelőttihez képest. Még így is, ez egy élő vallomás a római civilizációról ezen a területen, és az ősi Apulum virágzó időszakáról mesél. A Porta Principalis dextra, a dupla kapuk csoprtjába tartozik, a múl [...]

A római kasztrumnak négy oldala volt, mindegyik oldalnak egy kapuja, melyeket egy főút kötött össze egymással. Ha felteszik azt a kérdést, hogy nézett ki egy római út, elmondhatjuk azt, hogy Gyulafehérváron megtekinthető egy darab a Via Principalisból. Ez volt az, az út, amely összekötötte az északi és déli kapukat. Az út a XIII Gemina légió parancsnoki épülete elött haladt el. Ennek az 1800 éves épületnek a maradványait a Principia múzeumba tekinthetjük meg. A kőburkolatú artérián a szekerek sót, olajat, bort és katonai felszereléseket szállítottak a kasztrum lakói számára. Az útmaradványok, a gyulafehérvári vár rehabilitációja során b [...]

Az „1December 1918” egyetem központi épülete, az 1800-as évek végén épített grandiózus épületek egyike. Már kezdetektől a tudományoknak volt szánva, első fázisban a római katolikus gimnázium székelt itt. Az épület egy volt gótikus templom helyére épült. Az épület neoklasszikus stílusa a főhomlokzatán keresztül imponál, ahol fodros díszítésű csiszolt oszlopok, ion és dorikus kupakok, valamint különböző díszítések láthatók. A háromszög alakú csúcsok, az oszlopok és más dekorációk egy ősi templom képét tükrözik. Az épületben, laborok, előadóterem, kápolna és irodák voltak. Az egyesülés után is az épület a tudományokat [...]

Gyulafehérvárnak, az elmúlt négy évtized egyik legfontosabb épülete a művelődési ház volt. Az épületet 1974-ben kezdték el építeni és 1976 december 18-án adták át. Az erőfeszítés közös volt. Az építéshez és a berendezéshez 12 Fehér megyei üzem járult hozzá. A művelődési háznak egy 548 férőhelyes előadó terme, egy 30 férőhelyes erkélye és egy 165 férőhelyes konferencia terme van. Kulturális funkciója mellett az épületben találhatók egy sportterem, íródák és kereskedelmi helységek. A művelődési házban koncerteket, színházi darabokat, könyv vásárokat rendeznek. Tudományos tanácsadó: dr. Roșu Tudor, történész

Ez az épület már 150 éve a gyulafehérvári kultúrát szolgálja. Az 1800-as évek végén a városi parkban található óvodát, a helyi előkelőségek klubjává alakították át. Az épületet az 1922 október 15-i koronázási ünnepségre teljesen átalakították, modernizálták. Ugyanakkor nevezték el „Caragiale” színháznak. 1922 december 1-jén volt a hivatalos megnyitás is. A 400 férőhelyes épület a két világháború között is működött, ahol színdarabokat adtak elő és koncerteket tartottak. Az épületnek volt egy fedett étterme is. Az évek hosszú során a következő neveket viselte: „Közösségi színház”, „Városi színház”, „Városi [...]

A szobor az Alessandria téren látható. A tér az észak Olaszországban található Alessandria testvérvárosról kapta a nevét. A szobrot 1993-ban adományozta a városnak, az akkori olasz tiszteletbeli konzul. Ha a világon az összes anyafarkas szobor egyforma, Gyulafehérváron úgy döntöttek, hogy egy római oszlopra állítják fel, ugyanúgy, mint a Rómában található szobrot. 2009-ben Gyulafehérvár is megajándékozta Alessandriat egy anyafarkas szoborral, amit az olasz városka „Gyulafehérvár” terén állítottak fel. A gyulafehérvári anyafarkas szobor betartja az ókori ábrázolásokat, ugyanis az anyafarkas a két csecsemő felé fordítja a fejét. Az ősi Ap [...]

A koronázási katedrális az első olyan istentiszteleti hely Erdélyben, amelyet az 1918-as egyesülés után építettek. Ezt az ortodox templomot, kifejezetten Nagy Románia királyainak, Ferdinándnak és Máriának 1922 október 15-én történő megkoronázására építették. A templom alapkövét 1921 március 28-án tették le. A templomépítési munkálatok körülbelül 9 hónapot tartottak. Építészeti szempontból a székesegyház NeoBrâncoveanu stílusban, a XX-k század első évtizedeiben népszerűsített, nemzeti építészet trendjében van építve. Az 52 méter magas harangtorony, a katolikus székesegyház tornyával együtt uralja a város távoli látképét, vi [...]

A vár észak-keleti sarkában, a XVI. századi nemesi házak alapjára épült. Az épület átfedi a római kasztrum egyik oldalát, melynek nyomvonala egybeesett a középkori várral. Az épületnek az évek során több civil és katonai rendeltetése volt. Az épület, megnevezéseit a rendeltetések szerint kapta. Abban az időben amikor Gyulafehérvár, az erdélyi fejedelemség fővárosa volt az épület a Szászok Székének székhelye volt. A vár többi épületéhez hasonlóan, a város politikai jelentőségét tükrözte. Több mint valószínű, hogy itt szálltak meg a szászok, akik a fejedelmi udvarba jöttek küldöttségbe. Az épületnek híres lakói is voltak, mint p [...]

Az úttörő laktanya 1897 és 1898 között épült, a vár teljes keleti oldalán, amely a vártérrel határos. A katonai egység, Ferencz József osztrák császár nevét viselte. A négy sarokba épített egymástól független épületszárnynak köszönhetően, egy nagy belső udvar alakult ki. Az épület egy volt templom és kolostor helyére épült. Az első világháború idején itt egy nagy osztrák-magyar katonai lerakat működött. 1918 őszén a laktanya az első olyan katonai egység volt, amit átvettek a román katonák. Ez az épület volt a Nemzeti Gárda parancsnoksága is amelyet úgy is ismerünk, mint a „Gyuafehérvár Légiója”. A Nemzeti Gárda jól szervez [...]

Az ezelőtt 800 évvel épített római katolikus érseki templom, Erdély, Gyulafehérvár és Fehér megye legrégibb épülete, amelyet napjainkban is használnak. Egyben a legmagasabb épülete Gyulafehérvárnak és Fehér megyének. 56,7 méter magas tornya messziről latható. Úgy tartják, hogy a jelen székesegyház a harmadik sorban, amelyet ugyanarra a helyre építettek. A templomot kőtömbökből építették, melyek egy része a római kasztrumból származnak. Az építkezési munkálatok a XIII-k század elején kezdődtek el. Építészeti szemszögből a templom magába foglalja az összes építészeti stílust, amit a X-XVIII-k századokban alkalmaztak: román stílus, [...]

A palota, a vár délnyugati részén, a katolikus székesegyház közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A palota történelme szorosan egybekötődik a századokon át benne működő püspöki intézménnyel, amelyet 1991-ben érseki rangra emeltek. A palota létezésének kezdetét nehéz megállapítani. Az első hivatalos megemlítés 1287-ből származik. A püspöki székhely párhuzamosan épült a székesegyházzal. A déli oldal összes épülete egy komplexumot alkotott, amely a kezdetekben a püspöki székhelyt alkotta. A komplexum statútuma a XVI-k század közepén megváltozik, amikor Gyulafehérvár, az erdélyi fejedelemség fővárosa lett. A püspöki intézmény [...]

A vár rehabilitációs munkálatai közben, 2011-ben egy véletlen felfedezés, régészeti feltárásra késztette a székesegyház előtti zöld övezetet. A feltárások egy régi templom maradványait emelték ki. A templom méretei: 20 méter hosszú a kelet-nyugat tengelyen, 12 méter hosszú az észak-dél tengelyen, a falak vastagsága pedig 1,2 méter széles. A szakértők szerint a templom a 950-1050-es évek között működött. Építészeti szempontból a templom egy tartományi változata volt a „görög írott kereszt” bizánci tervnek, melyet egy négy pillér által alkotott központi oszlop jellemez, amely képes egy kupola támogatására. Létezése akkor szűnt me [...]

Gyulafehérvár a XVIII-k század végén egy új korszaknak lett a szemtanúja, ugyanis Erdély, Habsburg uralom alá került. Miután az osztrákok átvették a hatalmat és megépítették a várat, Gyulafehérvár egy nagy katonai laktanya lett. A császári katonaság egyik fő épülete a raktár volt. A fő szerepe abból állt, hogy lisztet szerezzen és kenyeret süssön a várban tanyázó katonáknak. Másod szerepben kellék raktárként is működött. Elhelyezése a vár keleti részén volt. Az épület, amelyben a raktár működött, masszív volt, négyszögű és belső udvarral rendelkezett. A raktár déli fala direkt a római kasztrum falára épült. Egyes történész [...]

A háborús parancsnokság, egy fontos struktúrája volt a gyulafehérvári osztrák katonaságnak. A feladatok katonai, gazdasági és szociális jellegűek voltak: a katonák felvételétől az építésig, karbantartásig, ellátásig, számvitelig és egészségügyi ellátásig. A parancsnokság az elsők között volt a vár épületei közül, amelyet a híres Giovanni Morando Visconti tervezett. Az épület négyzet alakú, masszív, tipikus katonai épület. Az ablaknyílások a XVIII-k századi elemeket tartalmazzák. Az 1700-as évek közepén, a lakói két mérnök volt, akik a várbeli munkálatokat felügyelték. 1900 után az épület egy része raktár lett, egyes helysége [...]

A vár I. számú kapuja, kőből épült, diadalív formája van és a vár alsó teraszán helyezkedik el. Kelet felől ez az első belépő a várba. A kapu egy igazi nyílt történelemkönyv, amely főleg az ókorról mesél, azon belül is a római korról, melynek hagyatékát a Habsburg Birodalom a magáénak tekinti. A kaput, felül Mars – a háború Istene és Vénusz – a szépség Istennője díszítik. Az emlékmű nagyon sok szobrászati díszítéssel rendelkezik. A műemléken mitológiai alakok vannak ábrázolva, köztük Aeneas – Róma híres alapítója, Herkules a hős, aki karjaival semmisítette meg a nemeai oroszlánt. A kapu központi részén egy kétfejű sas [...]

A vár II. számú kapujának a története igencsak viharos. A műemléket csak 1935 után említik, mint a vár kapuját. Ekkor lebontják, mert a közelében építeni kezdik a „Horea, Cloșca és Crișan” obeliszket. A kapu a jelenlegi formáját a 2009-ben befejezett restaurálás után nyerte el. Addig csak az oldalsó tartóoszlopok és néhány zsanér emlékeztetett a kapura. Restauráláskor visszahelyezték a tartó oszlopokra az eredeti Atlas szobrokat, amelyek addig a Nemzeti Múzeum bejáratát díszítették. Két olyan szoborról beszélünk, amelyek a barokk stílus antitéziseként készültek: balra egy csupasz fiatal, míg jobbra egy érett szakállas Atlast láthatun [...]

A vár III. kapuja az erődítmény keleti részén található és a fő belépője a várnak. A kapu annak a várfalnak a központi részén található, amely összeköti a Szent Jenő és a Szent Kapisztrán bástyát. A műemlék, melynek alakja egy dupla diadalívre hasonlít, nagyságával és diszitő elemeivel hívja fel magára a figyelmet. A kapu, nagyságát a pilléreknek is köszönheti, amelyek megszilárdítják alakját, de különleges dekort is tulajdonítanak neki. Szaknyelven az oszlopokat pilléreknek nevezik. A kapu felső részén található VI Károly császár lovasszobra, aki a vár megálmodója volt. A császár alakja méltóságteljes, domináns, diadalmas, [...]

A vár IV. kapuját régen úgy ismerték, mint a „Püspök kapuja” vagy „Új Kapu”. A kapu, a várat átszelő út nyugati végén található, olyan, mint egy alagút, amely keresztül szeli a Trinitárius és a Szent Mihály bástya közötti falat. A nyugati szárnyon, az egyedüli kapu a három közül, amely bő díszítéssel rendelkezik. A kapu bejáratát két szakállas érett férfi szobor díszíti, melyek testét részben egy köpenyeg borítja, ezeket a szobrokat szaknyelven atlantoknak nevezzük. A boltív középső részét, egy a Düh-t ábrázoló maszk borítja be. A háromszög formájú, hosszú ívelt szélű két rész maszkokkal, pajzsokkal, tegezekkel, kard [...]

Az V. Kapu, a vár nyugati részen található és az egyik mellékbejárata a várnak. A XVIII-XIX. században katonai szolgáltatása volt: itt mentek a katonák gyakorlatozni a közelben levő lőtérre. A kapu építészete minimalista, szerény. A kapunak egy 15 méter hosszú alagút formája van, ami összeköti a Szent Mihály bástya ravelinjét a vár harmadik védővonalával. Ezen az útvonalon lépett be a várba 1919-ben első látogatásakor Ferdinánd király és Mária királyné. A koronázási katedrális építésekor a Szent Mihály bástya egyik része lebontásra kerül. A falak lebontása után, egy nagy tér alakult ki, így a nyugati kapuk bejáratára már nem volt [...]