Templom

Gyulafehérváron található Erdély legrégibb izraelita közössége, amely napjainkban is tevékenyen működik. A város központjában található Erdély első zsinagógája, amelyet 1840-ben, Iezechiel Paneth rabbi idején építettek és az ő nevét is viseli. Ugyanakkor ez az egyedüli zsinagóga Fehér megyében. Az épület stílusa egyszerű, barokk és neoklasszikus elemekkel ötvözve. A három fémlabda amelyet a homlokzaton láthatunk, nem más mint, három agyúgolyó amely az 1848-1849-es forradalomból maradt a falban. Közel 100 év után, 1939-ben a zsinagógát, bombamerénylet éri. Megrongálódik az egyik fala és a belső bútorzat, de szerencsére emberi áldoza [...]

A gyulafehérvári zsidó közösség szerves része, a Vasile Alecsandri utcában található zsidó temető. Ez Erdély és Románia legrégibb zsidó temetője. A temető egyik rekordja az, hogy közel 300 éves kontinuitással bír. Egy másik érdekessége az, hogy a temetőt egyaránt használtak a spanyol ritusú zsidók és a német befolyással bíró zsidók is. A temető szakrális nagyságát és fontosságát az a tény adja, hogy emberi kéz nem tud beavatkozni a sírok újra felhasználásába. Az egyik legfontosabb síremlék a Iezechiel Paneth rabbié, akinek idejében épült fel a gyulafehérvári zsinagóga 1840-ben. A síremlékek egyediek és érdekesek egyaránt, [...]

A templom szükségessége szorosan összeköthető a gyulafehérvári vár építésével. Az építkezés megnyitásával számosan megnőtt a német közösség száma, az idejövő német ajkú munkások által. Mivel már létezett egy számos szász közösség, szükség volt egy templom építésére is. A telket a város 1819-ben adományozta az evangélikus egyháznak. A terület mocsaras volt, ezért először rehabilitációs munkálatokat végeztek. A templomot 1824 és 1826 között építették fel. A harangtornyot pedig 1853-ban építették hozzá. A templom, csarnok típusú, belseje kör alakú, a külsője pedig poligon alakú. A templom érdekességei, a kapu fémzár [...]

A templom az egyedüli kálvinista református templom Gyulafehérváron. A templom az alsó városban található, a volt magyar negyedben, amely hosszú időn keresztül a város központjának számított. A templomot 1757-1761 között építették, egy Mária Terézia által adományozott telekre. Az építési dátum és az alapító neve az északi homlokzatón látható, a templom bejárata felett. Az építmény eltér a többi XVIII-k századi templomtól. Csarnok alakú templom, amelynek keleti és nyugati oldala zárt. A harangtorony a templom északi részére épült, amelyen keresztül történik a templomba való belépés is. A templom belseje kevés dekorációs elemet ta [...]

Az erdélyi ferencesek, 1691 körül jöttek be Gyulafehérvárra és az „alsó városba” telepedtek le. Ez az időszak akkor volt, amikor Erdély, a Habsburgok kezébe kerül és visszaáll a katolicizmus. 1725 körül a ferencesek egy mocsaras területet kaptak, arra a célra, hogy egy imaházat építsenek. Ez a mai Major (Maier) negyedben van. A templomot 1725-ben kezdték el építeni és 1770-ben fejezték be. Az épületet több alkalommal restaurálták. A Maros folyó áradása több ízben is megrongálta, ahogyan egy tűzvész is. Utóbbit megemlítik a templom homlokzatán is. A latin nyelvű írás arra emlékeztet, hogy 1843-ban Kovács Miklós püspök kezdeményezésére, [...]

A görögök temploma, egyike azon a négy templom közül, melyek az alsó városban épültek a XVIII-k században. A „görögök temploma” elnevezést, az aromán kereskedőktől kapta. Az alapítók között található Nicolae Rat plébános is, aki Horea és Closca lelki atyja volt. A dokumentumokban úgy szerepel, mint ortodox templom. Ennek a templomnak az építésére azért volt szükség mert a Lipova negyed templomát elvette a görög-katolikus egyház 1760-ban. A XVIII. század végén, amikor építeni kezdték a templomot, a hely a város végén volt. Idővel ahogy népesedni kezdett az alsó város és házak épültek, a templom központi helyre került. A templomnak [...]

A Majori temető az a hely, ahol a város kiemelkedő személyiségei, alusszák örök álmukat. A temető a vár délkeleti sarkának irányában helyezkedik el, akárcsak az ortodox egyházhoz tartozó temető is, egyház, amelyet Mihály Vitéz vajda metropolita rangra emelt. A templom lebontása után, a vár építésének kezdetekor, a román temetők az „alsó városban”, a XVIII-k században épült templomok mellett voltak. Az évek múlásával és a város fejlődésének köszönhetően a temetők kezdtek megtelni és nagyobb helyet elfoglalni. A temetőben, sok olyan személyiség síremlékét láthatjuk, akiknek valamilyen úton módon közük volt az 1918 december 1-i eg [...]

A „Szentháromság” ortodox templom, 1918 december 1-én keresztezte a román történelmet, ugyanis az említett napon ortodox misét tartottak ebben a templomban, párhuzamosan a Maier II negyedi, görög-katolikus templommal. Ez volt az a nap amikor Gyulafehérváron eldöntötték Erdély egyesülését Romániával. Ez volt az utolsó XVIII. században épített templom, az „alsó városban” lakó román lakosság számára. A templomot 1785 után építették, év, amelyben kivégezték a parasztfelkelés vezetőit. Erről a kivégzésről egy márványtábla tanúskodik, amely a templom homlokzatán látható. A templom csarnok formájú, nyugaton egy masszív harangtoronnyal [...]

Az első kőtemplom amit az „alsó város” román ajkú ortodox vallású lakósaiknak építettek, a Maier II negyedben található. A templom 1713-1715 között épült, a metropolita komplexum lebontásáért kapott, osztrák kártérítésből. Ez a komplexum a középkori vár dél-keleti sarkának a szomszédságában volt. A templom egyik érdekessége az, hogy a lebontott komplexumból megmentett építkezési anyagokat is felhasználták az építésére. A templom falai közt masszív fehér kövek láthatok, amelyekről azt feltételezik, hogy a római kasztrumból származnak. A XVIII-k századi elrendezés szerint, a templom a város szélen volt. Az eredetileg kicsi és sö [...]

A város központjától északra elterülő negyed, a XVIII. századtól a Lipova (lippai) nevet viseli. Az említett század első évtizedeiben ide építették a „Nagyboldogasszony” búcsús, templomot. A bejárat felett az 1690-1691-es évek láthatók, de a történészek szerint ez az időszak kevésbé lehet a templom építési dátuma. A templom nem szerepel az 1711-es város térképen. Az 1752-es térképen viszont már látható, tehát a felavatási évet, valahol a két évszám között kell keresni. A templom egyik fő adományozója a thurnai Ioan Dragos volt, akit 1742-be Mária Terézia császárnő nemesi rangra emelt. A neve és címere egy 1736-os és egy 1766-os g [...]

A templomnak két egymástól eltérő fázisa van: egy történelmi értékű, amely a létezésének első évszázadihoz köthető és egy modern fázis, amely az átszervezéséhez és átépítéséhez kötődik. Úgy gondolják, hogy a templom 1769-ben Brăzești faluban épült, amely jelenleg Aranyosbányához tartozik. A templomot, a jelenlegi helyére 1991-ben költöztették. A templom, Gyulafehérvárra való költöztetésének egyik fő hozzájárulója, Zamfira Constantinescu, a prislopi kolostor főnövére volt. A festményeket Viorica Crețu nővér festette, aki a híres Arsenie Boca - „Erdély szentje” -tanítványa volt. Az első misét 1992 húsvétján tartották. [...]

A fatemplom meséje Blandiana község, Acmar falujában kezdődik 1768-ban. Mivel a faluban új, tégla templom épült, a régi fatemplomot mar nem használták. 20 év elhagyatottság után, a templomot Emilian Birdas ortodox püspök kezdeményezésére visszaszerezték. A templomot 1994-ben áthelyezték a „Papok völgyébe”. A templom, hajó alakú, tölgyfa gerendákból épült, a talapzatot pedig kövekre helyezték. Déli oldalán, egész hosszában egy nyitott tornác látható, melyet 12 fa oszlop támogat. Itt van a templom bejárata is egy hatalmas tölgyfa ajtón keresztül. A szentély falain 4 ablak található. A pronaos nem világított. Föléje ékeskedik a négyze [...]

A legnagyobb befogadó képességgel bíró templom Gyulafehérváron. A templom és az ikonosztáz építése, valamint a belső festmények elkészítése 16 évig tartottak. A templom megszentelése 2006 június 11-én pünkösdkor volt, ezért is lett a templom búcsúja a „Szentlélek eljövetele”. A város végének nyugati részén található, szemtől szembe a Koronázási katedrálissal. Ezért van az, hogy kivételes módon az oltára nyugat irányába fekszik, ami ritkaság az ortodox templomoknál. A templom építészeti formája bizánci stílusú. A templom görög kereszt formájú, két szimetrikus harangtoronnyal a bejáratnál és egy masszív kupolával. A templom ud [...]

Az emléktemplom, a régi metropolita ortodox székesegyház helyére épült, amelyet Mihály Vitéz kezdeményezésére építettek 1597-ben. A XVII-k században a metropolita komplexum, egy korábbi templomot és egy nyomdát foglalt magába a székesegyház mellett. Abban az időben, Gyulafehérvár az erdélyi ortodoxizmus fővárosa volt. A gyulafehérvári ortodox metropolita dicső kora, rövid életű volt. A komplexumot 1715 után lebontották, ekkor kezdik el építeni a várat. A templom építése, amely a régi erdélyi ortodox székesegyházra emlékeztet, 1988-ban kezdődött el. Az imaházat a régi templom helyére próbálták visszaépíteni, ez nagyon közel esik a v [...]