A római katolikus “Szent Mihály” székesegyház

Az ezelőtt 800 évvel épített római katolikus érseki templom, Erdély, Gyulafehérvár és Fehér megye legrégibb épülete, amelyet napjainkban is használnak. Egyben a legmagasabb épülete Gyulafehérvárnak és Fehér megyének. 56,7 méter magas tornya messziről latható. Úgy tartják, hogy a jelen székesegyház a harmadik sorban, amelyet ugyanarra a helyre építettek. A templomot kőtömbökből építették, melyek egy része a római kasztrumból származnak. Az építkezési munkálatok a XIII-k század elején kezdődtek el. Építészeti szemszögből a templom magába foglalja az összes építészeti stílust, amit a X-XVIII-k századokban alkalmaztak: román stílus, gótikus stílus, reneszánsz és barokk stílus. Ami inkább dominál az a román stílus. A román stílus korában kezdődött építkezés több tíz éven át tartott, ez idő alatt menet közben fokozatosan fogadtak el olyan díszítő elemeket, amelyek a gótikus stílushoz tartoztak. Főleg a templom belseje napjainkban is hűen tükrözi a gótikus stílust. Egy megemlítendő beavatkozás történt a templom építészetében a reneszánsz korban, ami napjainkban is jól észlelhető, ami nem más, mint a Lászay kápolna. A katedrális fontos események szemtanúja, mint például a Vitéz Mihály 1599-ben történő Gyulafehérvárra való bevonulása. A templom búcsúja „Szent Mihály” napján van, aki a város védőszentje is. 1565-ben amikor a reformáció megtelepedik Erdélyben, a püspöki intézmény működését beszüntetik és a templom a protestánsok kezébe kerül. 1716-ban a templom visszakerül a katolikusok kezébe és számos restaurálási folyamaton megy keresztűl. Ebből az időből származik a templom belsőjének északi részén latható négy szobor, amelyek a két magyar szent királyt Istvánt és Lászlót és a két magyar szent püspököt Adalbertet és Gellért ábrázolják. Napjainkban a templom nyugati frontonján ezen négy szobor másolatai láthatók. A katedrális ugyanakkor Erdély egyik nagy pantheonja is. Az északi oldalhajóban található Hunyadi János szarkofágja, aki Erdély vajdája és Magyarország kormányzója volt. Az említett szarkofágon úgy magyar, mint román koszorúk láthatók, amelyek, mint két nemzet, Hunyadi János elismeréséről tanúskodnak. A másik oldalhajóban látható Erdély első fejedelmének János Zsigmondnak a síremléke és édesanyja Izabella, magyar királynőnek a síremléke. A katedrális úgy Erdélyben, mint Európa ezen részén egyedi a nyolc évszázados régiségével és az impozáns építészeti stílusaival. Elég okunk van arra, hogy a székesegyházat Gyulafehérvár legfontosabb épületének tekintsük.

Tudományos tanácsadó: dr. Roșu Tudor, történész
Kiadó: Neag Nicolae, PR szakértő