A Koronázási katedrális

A koronázási katedrális az első olyan istentiszteleti hely Erdélyben, amelyet az 1918-as egyesülés után építettek. Ezt az ortodox templomot, kifejezetten Nagy Románia királyainak, Ferdinándnak és Máriának 1922 október 15-én történő megkoronázására építették. A templom alapkövét 1921 március 28-án tették le. A templomépítési munkálatok körülbelül 9 hónapot tartottak. Építészeti szempontból a székesegyház NeoBrâncoveanu stílusban, a XX-k század első évtizedeiben népszerűsített, nemzeti építészet trendjében van építve. Az 52 méter magas harangtorony, a katolikus székesegyház tornyával együtt uralja a város távoli látképét, viszont kb. 3 méterrel alacsonyabb, mint a katolikus templom tornya. A harangtorony alatti bejáratot jobbról és balról, Ferdinánd király és Mária királynő mellszobrai díszítik. Ez két szobor utólag került oda. A katedrális alapja görög kereszt formájú, ugyanúgy, mint a többi fejedelmi vagy püspöki ortodox katedrális. A templom a Tirgoviștei uralkodói udvar templommásolata, amelynek a középen egy hatalmas kupola van, ami négy piros márványoszlopon fekszik. Négy emléktábla díszíti az előcsarnok üregeit, mindegyik egy Gyulafehérváron történt eseményről tanuskodik:1600-ban történt Mihály Vitéz féle egyesülés; a Balgrádi Új Testamentum kinyomtatása; a Horea, Cloșca és Crișan féle parasztfelkelés; és az egyesülés. Ez utóbbi az erdélyi románok 1948-ban történt spirituális egyesüléséről szól, amikor feloszlatják a görög-katolikus egyházat és a hívőknek kötelező módon át kellett térniük ortodox vallásra. Innen származik az „újra egyesülés katedrális” elnevezés. Mihály Vitéz és Stanca asszony, az első ortodox mitropolia alapítóinak portréit, a székesegyház előcsarnokába festették le. A központi hajó bejáratának mindkét oldalán Ferdinánd király és Mária királynő portréi vannak lefestve, abban az öltőzékben amelyben részt vettek a koronázási ünnepségükön. A festészeti díszítés, az ortodox ikonográfia klasszikus témáit ábrázolja és Costin Petrescu aláírását hordozza, aki Európában a freskó mestereként ismert. Az építészeti együttes részéhez tartoznak a belső udvar körüli pavilonok is. A belső udvart körbevevő galériákban, régészeti tárgyak láthatók a római korból, a tizennyolcadik századig. Ezek a tárgyak azóta maradtak itt, amióta a templom nyugati szárnyában a városi múzeum működött. Az építészeti együttesben található az Ortodox Érsekség, amelyhez a Fehér és Maros megyei ortodox templomok tartoznak. A legfontosabb esemény, amit itt ebben a templomban tartottak, az 1922 október 15-én történt koronázási ünnepség volt. Ezen az ünnepségen részt vett számos európai királyi és uralkodói ház képviselője, politikai elöljárók a világ összes tájáról, ami Románia presztizsét bizonyította abban az időben. Maga a koronázás a harangtorony előtti téren volt egy nagy baldakin alatt. Az eseményen részt vett 20000 paraszt is az ország egész részéről és 40000 katona. Ferdinánd király beszédében elmondta az esemény fontosságát, amely az összes román lakta ország egyesülését szimbolizálta. Azt is állíthatjuk, hogy hivatalosan az egyesülési folyamat, Ferdinánd király megkoronázásával teljesült be egészen.

Tudományos tanácsadó: dr. Roșu Tudor,történész
Kiadó: Neag Nicolae, PR szakértő