Administrator Web

augusztus 17, 2017

A Maier II-i „Szentháromság” templom

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Az első kőtemplom amit az „alsó város” román ajkú ortodox vallású lakósaiknak építettek, a Maier II negyedben található. A templom 1713-1715 között épült, a metropolita komplexum lebontásáért kapott, osztrák kártérítésből. Ez a komplexum a középkori vár dél-keleti sarkának a szomszédságában volt. A templom egyik érdekessége az, hogy a lebontott komplexumból megmentett építkezési anyagokat is felhasználták az építésére. A templom falai közt masszív fehér kövek láthatok, amelyekről azt feltételezik, hogy a római kasztrumból származnak. A XVIII-k századi elrendezés szerint, a templom a város szélen volt. Az eredetileg kicsi és sö [...]
augusztus 17, 2017

A Gizella palota

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A Gizella palota az „alsó város” első, emeletes épülete volt, amelyet 1905-ben építettek. A város központi részén található. A palota a három emeletével és a tornyával, a legmagasabb épület volt. Az épület, a gazdag Glück zsidó családé volt. A Gizella palota egyik figyelemre méltó érdekessége, hogy a két homlokzata a főtér mindkét felére nézett. A főtér volt az a hely, ahol az 1900-as években vásárokat és fesztiválokat tartottak. Az épület ma is a legimpozánsabb magánépület, mely a huszadik század elejéről maradt fennt. 1965 után az épület a Fehér megyei Néptanács, majd a Fehér megyei Bíróság székhelye lett. A földszinti hely [...]
augusztus 17, 2017

A lipovai „Nagyboldogasszony” ortodox templom

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A város központjától északra elterülő negyed, a XVIII. századtól a Lipova (lippai) nevet viseli. Az említett század első évtizedeiben ide építették a „Nagyboldogasszony” búcsús, templomot. A bejárat felett az 1690-1691-es évek láthatók, de a történészek szerint ez az időszak kevésbé lehet a templom építési dátuma. A templom nem szerepel az 1711-es város térképen. Az 1752-es térképen viszont már látható, tehát a felavatási évet, valahol a két évszám között kell keresni. A templom egyik fő adományozója a thurnai Ioan Dragos volt, akit 1742-be Mária Terézia császárnő nemesi rangra emelt. A neve és címere egy 1736-os és egy 1766-os g [...]
augusztus 17, 2017

„Urunk Feltámadása” fatemplom

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A templomnak két egymástól eltérő fázisa van: egy történelmi értékű, amely a létezésének első évszázadihoz köthető és egy modern fázis, amely az átszervezéséhez és átépítéséhez kötődik. Úgy gondolják, hogy a templom 1769-ben Brăzești faluban épült, amely jelenleg Aranyosbányához tartozik. A templomot, a jelenlegi helyére 1991-ben költöztették. A templom, Gyulafehérvárra való költöztetésének egyik fő hozzájárulója, Zamfira Constantinescu, a prislopi kolostor főnövére volt. A festményeket Viorica Crețu nővér festette, aki a híres Arsenie Boca - „Erdély szentje” -tanítványa volt. Az első misét 1992 húsvétján tartották. [...]
augusztus 17, 2017

A Nemzeti Egyesülés Múzeum

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Az épület, amelyben a Nemzeti Egyesülés múzeum működik, 1851-1853 között épült és Gyulafehérvár legnagyobb romantikus stílusú építménye. A rendeltetési helye jól meghatározott volt: a várban tartózkodó Habsburg-hadsereg tisztjeinek a befogadása. Mivel a birodalom több tájáról származtak a lakók az a monda járta, hogy ebben az épületben a világ összes nyelvét beszélték. A helyiek, elnevezték az épületet Babilonnak. Az egy méter átmérőjű falaival és a több mint száz helységével, az épület egy erődítményre hasonlít. Több mint valószínű az építészek gondoltak a lakok biztonságára is. Az épület az egyesülés után is a katonas [...]
augusztus 17, 2017

Az egyesülési terem

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Az egyesülési terem Románia egyik legfontosabb épülete. Az a hely, ahol 1918-ban létrejött Erdély egyesülése Romániával. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy ez egy különleges szimbolikus és zarándoklat értékkel bíró hely. Biztosan megkérdezik, hogy miért ez a hely szolgált az egyesülés színhelyének? Abban az időben, ez volt a legtöbb férőhellyel rendelkező terem Gyulafehérváron, az egyetlen, amely házigazdája lehetett az 1228 román küldöttnek, akik egész Erdély népét képviselték. 1918 december 1-je nagy pillanata az volt, amikor Vasile Goldiș felolvasta a közgyűlés keretében, az egyesülési határozatot. Ezt követően az alapvető törvén [...]
augusztus 17, 2017

A Koronázási katedrális

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A koronázási katedrális az első olyan istentiszteleti hely Erdélyben, amelyet az 1918-as egyesülés után építettek. Ezt az ortodox templomot, kifejezetten Nagy Románia királyainak, Ferdinándnak és Máriának 1922 október 15-én történő megkoronázására építették. A templom alapkövét 1921 március 28-án tették le. A templomépítési munkálatok körülbelül 9 hónapot tartottak. Építészeti szempontból a székesegyház NeoBrâncoveanu stílusban, a XX-k század első évtizedeiben népszerűsített, nemzeti építészet trendjében van építve. Az 52 méter magas harangtorony, a katolikus székesegyház tornyával együtt uralja a város távoli látképét, vi [...]
augusztus 17, 2017

„Szent Miklós” fatemplom

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A fatemplom meséje Blandiana község, Acmar falujában kezdődik 1768-ban. Mivel a faluban új, tégla templom épült, a régi fatemplomot mar nem használták. 20 év elhagyatottság után, a templomot Emilian Birdas ortodox püspök kezdeményezésére visszaszerezték. A templomot 1994-ben áthelyezték a „Papok völgyébe”. A templom, hajó alakú, tölgyfa gerendákból épült, a talapzatot pedig kövekre helyezték. Déli oldalán, egész hosszában egy nyitott tornác látható, melyet 12 fa oszlop támogat. Itt van a templom bejárata is egy hatalmas tölgyfa ajtón keresztül. A szentély falain 4 ablak található. A pronaos nem világított. Föléje ékeskedik a négyze [...]
augusztus 17, 2017

A megyeháza

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A vár észak-keleti sarkában, a XVI. századi nemesi házak alapjára épült. Az épület átfedi a római kasztrum egyik oldalát, melynek nyomvonala egybeesett a középkori várral. Az épületnek az évek során több civil és katonai rendeltetése volt. Az épület, megnevezéseit a rendeltetések szerint kapta. Abban az időben amikor Gyulafehérvár, az erdélyi fejedelemség fővárosa volt az épület a Szászok Székének székhelye volt. A vár többi épületéhez hasonlóan, a város politikai jelentőségét tükrözte. Több mint valószínű, hogy itt szálltak meg a szászok, akik a fejedelmi udvarba jöttek küldöttségbe. Az épületnek híres lakói is voltak, mint p [...]
augusztus 17, 2017

Az Úttörő Laktanya

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Az úttörő laktanya 1897 és 1898 között épült, a vár teljes keleti oldalán, amely a vártérrel határos. A katonai egység, Ferencz József osztrák császár nevét viselte. A négy sarokba épített egymástól független épületszárnynak köszönhetően, egy nagy belső udvar alakult ki. Az épület egy volt templom és kolostor helyére épült. Az első világháború idején itt egy nagy osztrák-magyar katonai lerakat működött. 1918 őszén a laktanya az első olyan katonai egység volt, amit átvettek a román katonák. Ez az épület volt a Nemzeti Gárda parancsnoksága is amelyet úgy is ismerünk, mint a „Gyuafehérvár Légiója”. A Nemzeti Gárda jól szervez [...]
augusztus 17, 2017

„A Szentlélek eljövetele” ortodox templom

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A legnagyobb befogadó képességgel bíró templom Gyulafehérváron. A templom és az ikonosztáz építése, valamint a belső festmények elkészítése 16 évig tartottak. A templom megszentelése 2006 június 11-én pünkösdkor volt, ezért is lett a templom búcsúja a „Szentlélek eljövetele”. A város végének nyugati részén található, szemtől szembe a Koronázási katedrálissal. Ezért van az, hogy kivételes módon az oltára nyugat irányába fekszik, ami ritkaság az ortodox templomoknál. A templom építészeti formája bizánci stílusú. A templom görög kereszt formájú, két szimetrikus harangtoronnyal a bejáratnál és egy masszív kupolával. A templom ud [...]
augusztus 17, 2017

A római katolikus “Szent Mihály” székesegyház

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Az ezelőtt 800 évvel épített római katolikus érseki templom, Erdély, Gyulafehérvár és Fehér megye legrégibb épülete, amelyet napjainkban is használnak. Egyben a legmagasabb épülete Gyulafehérvárnak és Fehér megyének. 56,7 méter magas tornya messziről latható. Úgy tartják, hogy a jelen székesegyház a harmadik sorban, amelyet ugyanarra a helyre építettek. A templomot kőtömbökből építették, melyek egy része a római kasztrumból származnak. Az építkezési munkálatok a XIII-k század elején kezdődtek el. Építészeti szemszögből a templom magába foglalja az összes építészeti stílust, amit a X-XVIII-k századokban alkalmaztak: román stílus, [...]
augusztus 17, 2017

Az érseki palota

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A palota, a vár délnyugati részén, a katolikus székesegyház közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A palota történelme szorosan egybekötődik a századokon át benne működő püspöki intézménnyel, amelyet 1991-ben érseki rangra emeltek. A palota létezésének kezdetét nehéz megállapítani. Az első hivatalos megemlítés 1287-ből származik. A püspöki székhely párhuzamosan épült a székesegyházzal. A déli oldal összes épülete egy komplexumot alkotott, amely a kezdetekben a püspöki székhelyt alkotta. A komplexum statútuma a XVI-k század közepén megváltozik, amikor Gyulafehérvár, az erdélyi fejedelemség fővárosa lett. A püspöki intézmény [...]
augusztus 17, 2017

A X. századi templom maradványai

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A vár rehabilitációs munkálatai közben, 2011-ben egy véletlen felfedezés, régészeti feltárásra késztette a székesegyház előtti zöld övezetet. A feltárások egy régi templom maradványait emelték ki. A templom méretei: 20 méter hosszú a kelet-nyugat tengelyen, 12 méter hosszú az észak-dél tengelyen, a falak vastagsága pedig 1,2 méter széles. A szakértők szerint a templom a 950-1050-es évek között működött. Építészeti szempontból a templom egy tartományi változata volt a „görög írott kereszt” bizánci tervnek, melyet egy négy pillér által alkotott központi oszlop jellemez, amely képes egy kupola támogatására. Létezése akkor szűnt me [...]
augusztus 17, 2017

A vár raktára

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Gyulafehérvár a XVIII-k század végén egy új korszaknak lett a szemtanúja, ugyanis Erdély, Habsburg uralom alá került. Miután az osztrákok átvették a hatalmat és megépítették a várat, Gyulafehérvár egy nagy katonai laktanya lett. A császári katonaság egyik fő épülete a raktár volt. A fő szerepe abból állt, hogy lisztet szerezzen és kenyeret süssön a várban tanyázó katonáknak. Másod szerepben kellék raktárként is működött. Elhelyezése a vár keleti részén volt. Az épület, amelyben a raktár működött, masszív volt, négyszögű és belső udvarral rendelkezett. A raktár déli fala direkt a római kasztrum falára épült. Egyes történész [...]
augusztus 17, 2017

A parancsnokság épülete

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A háborús parancsnokság, egy fontos struktúrája volt a gyulafehérvári osztrák katonaságnak. A feladatok katonai, gazdasági és szociális jellegűek voltak: a katonák felvételétől az építésig, karbantartásig, ellátásig, számvitelig és egészségügyi ellátásig. A parancsnokság az elsők között volt a vár épületei közül, amelyet a híres Giovanni Morando Visconti tervezett. Az épület négyzet alakú, masszív, tipikus katonai épület. Az ablaknyílások a XVIII-k századi elemeket tartalmazzák. Az 1700-as évek közepén, a lakói két mérnök volt, akik a várbeli munkálatokat felügyelték. 1900 után az épület egy része raktár lett, egyes helysége [...]
augusztus 17, 2017

A vár I. számú kapuja

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A vár I. számú kapuja, kőből épült, diadalív formája van és a vár alsó teraszán helyezkedik el. Kelet felől ez az első belépő a várba. A kapu egy igazi nyílt történelemkönyv, amely főleg az ókorról mesél, azon belül is a római korról, melynek hagyatékát a Habsburg Birodalom a magáénak tekinti. A kaput, felül Mars – a háború Istene és Vénusz – a szépség Istennője díszítik. Az emlékmű nagyon sok szobrászati díszítéssel rendelkezik. A műemléken mitológiai alakok vannak ábrázolva, köztük Aeneas – Róma híres alapítója, Herkules a hős, aki karjaival semmisítette meg a nemeai oroszlánt. A kapu központi részén egy kétfejű sas [...]
augusztus 17, 2017

A vár II. számú kapuja

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A vár II. számú kapujának a története igencsak viharos. A műemléket csak 1935 után említik, mint a vár kapuját. Ekkor lebontják, mert a közelében építeni kezdik a „Horea, Cloșca és Crișan” obeliszket. A kapu a jelenlegi formáját a 2009-ben befejezett restaurálás után nyerte el. Addig csak az oldalsó tartóoszlopok és néhány zsanér emlékeztetett a kapura. Restauráláskor visszahelyezték a tartó oszlopokra az eredeti Atlas szobrokat, amelyek addig a Nemzeti Múzeum bejáratát díszítették. Két olyan szoborról beszélünk, amelyek a barokk stílus antitéziseként készültek: balra egy csupasz fiatal, míg jobbra egy érett szakállas Atlast láthatun [...]
december 16, 2020

A vár III. számú kapuja

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A vár III. kapuja az erődítmény keleti részén található és a fő belépője a várnak. A kapu annak a várfalnak a központi részén található, amely összeköti a Szent Jenő és a Szent Kapisztrán bástyát. A műemlék, melynek alakja egy dupla diadalívre hasonlít, nagyságával és diszitő elemeivel hívja fel magára a figyelmet. A kapu, nagyságát a pilléreknek is köszönheti, amelyek megszilárdítják alakját, de különleges dekort is tulajdonítanak neki. Szaknyelven az oszlopokat pilléreknek nevezik. A kapu felső részén található VI Károly császár lovasszobra, aki a vár megálmodója volt. A császár alakja méltóságteljes, domináns, diadalmas, [...]
augusztus 17, 2017

A vár IV. számú kapuja

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A vár IV. kapuját régen úgy ismerték, mint a „Püspök kapuja” vagy „Új Kapu”. A kapu, a várat átszelő út nyugati végén található, olyan, mint egy alagút, amely keresztül szeli a Trinitárius és a Szent Mihály bástya közötti falat. A nyugati szárnyon, az egyedüli kapu a három közül, amely bő díszítéssel rendelkezik. A kapu bejáratát két szakállas érett férfi szobor díszíti, melyek testét részben egy köpenyeg borítja, ezeket a szobrokat szaknyelven atlantoknak nevezzük. A boltív középső részét, egy a Düh-t ábrázoló maszk borítja be. A háromszög formájú, hosszú ívelt szélű két rész maszkokkal, pajzsokkal, tegezekkel, kard [...]
augusztus 17, 2017

A vár V-s számú kapuja

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Az V. Kapu, a vár nyugati részen található és az egyik mellékbejárata a várnak. A XVIII-XIX. században katonai szolgáltatása volt: itt mentek a katonák gyakorlatozni a közelben levő lőtérre. A kapu építészete minimalista, szerény. A kapunak egy 15 méter hosszú alagút formája van, ami összeköti a Szent Mihály bástya ravelinjét a vár harmadik védővonalával. Ezen az útvonalon lépett be a várba 1919-ben első látogatásakor Ferdinánd király és Mária királyné. A koronázási katedrális építésekor a Szent Mihály bástya egyik része lebontásra kerül. A falak lebontása után, egy nagy tér alakult ki, így a nyugati kapuk bejáratára már nem volt [...]
augusztus 17, 2017

A vár VI. számú kapuja

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

1919-ben ezen a kapun lépett be a várba első látogatása alkalmából, Ferdinánd király és Mária királyné. Ugyanitt léptek be a várba 1922-ben is, amikor Nagy Románia megkoronázott királyai lettek. A kapu a vár nyugati oldalán található a harmadik védővonal mentén. A műemlék kis méretű, két egymást átfedő kőblokkból álló, a téglafalba ágyazott oszlopból áll, diszitő elemek nélkül. A restaurátorok a két oszlop tetejére, két el nemrobbant kőagyúgolyót helyeztek. A két oszlop, egy bejáratot határol, melyen, ha végig megyünk a szomszédos V-k kapuhoz érünk. Több évtizeden keresztül a VI-os kapu csak úgy, mint a vár nyugati vonala nem vo [...]
augusztus 17, 2017

A vár VII. számú kapuja

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A VII. kapu, a vár északi részén, a harmadik védővonalon található. A kaput a vár restaurálása alatt fedezték fel, több mint 300 évig nem használták. A kaput már a vár építése után befalazták, ami azt jelentette, hogy nem számítottak a használatára. Több mint valószínű ezt a lépést az befolyásolta, hogy így nehezebb lett volna bevédeni a vár központi részét egy támadás alatt. 1717 elött ez a kapu, az osztrák katonák ki/be mozgását biztosította a várból, egy esetleges nem várt támadás alatt. Boltíves folyósó alakja van, nem tartalmaz semmilyen diszitő elemet. Összehasonlítva a vár többi kapujával, leginkább az V-s kapura hasonlít [...]
augusztus 17, 2017

Erdély bástyája

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Hét darab van belőlük és hétágú csillag formát adnak a gyulafehérvári várnak. A vár bástyáiról beszélünk, amelyek a központi részen a vár biztonsági pontját alkotják. Ez a pont a legbiztonságosabb és a legfontosabb pontja a várnak. A Capistrano bástya, a vár keleti oldalán található. Nevét Kapisztrán János olasz szerzetesről kapta, akinek számos vallásos tevékenysége volt. 1690-ben avatták szentté. A bástya falai téglából épültek. Központi részük földdel van megtömve. Az alapnál a bástya falai két és fél méter vastagok, a töltelékhez pedig a római kasztrumból származó köveket használtak. A bástyának, háromszög formája van [...]
augusztus 17, 2017

„Mihály Vitéz” emléktemplom

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Az emléktemplom, a régi metropolita ortodox székesegyház helyére épült, amelyet Mihály Vitéz kezdeményezésére építettek 1597-ben. A XVII-k században a metropolita komplexum, egy korábbi templomot és egy nyomdát foglalt magába a székesegyház mellett. Abban az időben, Gyulafehérvár az erdélyi ortodoxizmus fővárosa volt. A gyulafehérvári ortodox metropolita dicső kora, rövid életű volt. A komplexumot 1715 után lebontották, ekkor kezdik el építeni a várat. A templom építése, amely a régi erdélyi ortodox székesegyházra emlékeztet, 1988-ban kezdődött el. Az imaházat a régi templom helyére próbálták visszaépíteni, ez nagyon közel esik a v [...]
augusztus 17, 2017

A VELICAN ház

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A Velican ház, Gyulafehérvár központjában található. A háznak, fontos szerepe volt Románia történelmében úgy 1918 december 1-e elött, mint közvetlen utána is. Az erdélyi politikusok találkozóhelyének otthont adó hely kiválasztásának egyik fő kritériuma az volt, hogy a Velican család szoros kapcsolatban állt az egyesülés mellett harcoló politikusokkal. Emellett az épület kényelmes is volt. Camil Velican volt az egyik főszervezője a Gyulafehérváron tartott nagy nemzeti gyűlésnek, amely Erdély, Romániával való egyesülése felett döntött. Az ő házában találkoztak a románok küldöttjei 1918 december 1-e előtt és után is. Például, december [...]
augusztus 17, 2017

A vár tér

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Ez a tér, a vár szívében található, ahol évente minden korosztályból, több tízezer ember találkozik, hogy részt vegyen az itt tartandó ritmusos koncerteken. Itt, a hazai és külföldi művészek azt bizonyítják, hogy a zene a vár terén a legjobban hallható. Ha már megérkezett erre a helyre koncertet hallgatni, beszélgetni vagy fényképet készíteni, akkor tudnia kell, hogy a hely már a római korban is fontos szerepet játszott. Itt volt a XIII Gemina legió központja, az egyetlen légió, amely a teljes római uralom alatt itt állomásozott. A „Principia” nyomai, ugyanazt a nevet viselő múzeumban vannak értékesítve, amely a tér északi részén találh [...]
augusztus 17, 2017

A dobos tér

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A tér, nevét a középen látható dobos szobráról kapta, aki XVIII-k századi egyenruhát visel. Ez, az a hely, ahol sétálni, kerékpározni vagy gördeszkázni lehet. Ez a tér, nem más, mint az északi oldalon található Szent Erzsébet és Szent Károly bástya közötti terület. A bástyák elött látható védelmi építményt, háromszögű kiugró sáncnak(ravelinek) nevezzük és az Erzsébet nevet viseli. A Szent Károly bástya, nevét Károly császárról kapta, aki a vár megálmodója volt. A bástya felső részen látható a császár monogramja, melynek mindkét oldalán fura állatformák láthatók. Közvetve, a bástya neve Carlo Borromeora, a XVI. században [...]
augusztus 17, 2017

A pénzverde kapuja

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Az évek hosszú során Gyulafehérváron két pénzverde működött, az “új” és a „régi”. Az első pénzverő műhely abban az időben működött, amikor Gyulafehérvár közel 150 évig az erdélyi fejedelemség fővárosa volt. Az első pénz verése, Báthory Gábor fejedelem uralkodása alatt történt és rajta volt a város címere. A pénzverés, Bethlen Gábor fejedelem idején érte el a csúcsot, többek között aranypénzt is vertek. Miután Erdély a Habsburgok uralma alá került, a pénzverde is a Habsburg Birodalom tulajdona lett. Az új pénzverde a vár déli részén kapott helyet, a fejedelmi palota és a várraktár között. Rövid idő alatt a birodalom e [...]
augusztus 17, 2017

Hungária Hotel

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Az 1887-ben felavatott Hungária hotel, egyik legimpozánsabb épülete volt az Alsóvárosnak. Fekvése központi volt, a város főterének nyugati részén helyezkedett el. Az épület számos politikai és kulturális eseménynek adott otthont. 1918 november 30. volt az a dátum amikor a hotel „kezet” fogott Románia történelmével. A szálloda éttermében tárgyalták meg az egyesülési határozat cikkeit. A dokumentumot másnap 1918 december 1-én szavazták meg, az egyesülésnek otthont adó teremben. A XX. század elején az épület számos fényképen és üdvözleten szerepel. Közvetlen az egyesülés után a hotelt átnevezték „Dacia” hotelnek. 1968-ban a hotel fel [...]
Magyar