Administrator Web

augusztus 17, 2017

Az Alba Carolina vár

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A gyulafehérvári bástyás erődítmény, Románia legnagyobb vára, amely már több mint 300 éves. Itt van az a hely, ahol visszatekinthetünk a múltba, 2000 évre visszamenőleg, - a három erődítmény maradványainak köszönhetően, - ugyanis az idők során az újabb erődítmény magába foglalta a régebbit: a Római erődítményt a középkori vár, a középkori várat az Alba Carolina vár. Az utolsó erődítményt a XVIII-k század elején építették. A vár első tervrajzát az olasz Giovanni Marandó Visconti készítette, aki a munkálatok első szakaszát is vezette. A tervező pestisben halt meg, örök álmát pedig a gyulafehérvári római katolikus széke [...]
augusztus 17, 2017

A régészeti múzeum

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Gyulafehérvár, Erdély azon városainak egyike volt, ahol múzeumot alapítottak az 1800-as évek végén. A kezdeményezést a "Történelem-, régészet- és természettudományi Társaság" vezette és 1888-ban valósította meg. A múzeum megszervezése Cserni Bélának adatott meg, aki az intézmény letétkezelője és első igazgatója lesz. Első fázisban a múzeum, a Lipova negyedi óvoda épületében működött. 1900-ban a múzeumot átköltöztetik a Maier negyedi óvoda épületébe, amelynek öt szobája volt A gyűjteményeket elsősorban az amatőr régeszek, különböző intézmények és a Batthyaneum adományoztak a múzeumnak. A főbb látványosságok a város te [...]
augusztus 17, 2017

“HOREA CLOȘCA ÉS CRIȘAN” kollégium

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Ezen volt az első kollégium, amelyet az egyesülés után Erdélyben alapítottak. A líceumot 1919 február 1-én alapították és a „Mihály Vitéz” nevet viselte. Az új tanintézménynek nem volt egy meghatározott helye, főleg a háborúk közötti időszakban többször változtatott székhelyet. Az első ilyen székhely az az épület, volt, amelyben napjainkban a „Regina Maria” zene és képzőművészeti líceum működik. A tanévet 300 tanulóval kezdték, akiket öt osztályba osztottak szét. Az új líceum alapkövét 1923-ban rakták le, egy négy hektáros területre, amely a vár közvetlen szomszédságában található. A munkálatokat csak 1940-ben sikerül [...]
augusztus 17, 2017

A laikus magyar iskola

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Az épület, amelyben napjainkban a „Regina Maria” művészeti líceum működik, az 1900-1901-es években épült. Fennállásának első periódusában, mint magyar civil iskola működött. Rögtön az egyesülés után 1919-ben az épület, román fennhatóság alá kerül. Itt kezdte el működését az első Erdélyben alapított román állami líceum, mely a „Mihai Viteazul” nevet viselte. 1940-ig működött itt a líceum, ebben az évben adják át az új épületet a vár szomszédságában. A kollégium elköltöztetése után az épületben az 1-es számú általános iskola működött. 1990 után megalakul a Zene és képzőművészeti líceum, amit 2013 október 15 [...]
augusztus 17, 2017

A fejedelmi palota

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A fejedelmi palotának - mint a Károlyfehérvári vár sok más műemlékének - hosszú történelme van, amely személyiségekhez és kiemelkedő eseményekhez kapcsolódik Erdély és Európa történelmében. Az első említések, hogy ezen a helyen volt egy palota, a XII-k század vége XIII-k század elejéből valók, és szoros kapcsolatban áll más épületek létrehozásával, mint a püspöki palota, káptalan és azon idők közjegyzősége. Az épület az aranykorát a fejedelemség idején élte, amikor 150 éven keresztül Erdélyt innen igazgatták. Magától értetődik, hogy a fejedelmek rezidenciája fontos szerepet töltött be Erdély politikai életében. Ennek a szak [...]
augusztus 17, 2017

A volt tiszti pavilon

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Az épület, amely az Apor kastély közvetlen szomszédságában található, és napjainkban a „1December 1918” egyetem könyvtára, régen katonai rendeltetésű volt. Az épületnek L alakja van és 1900-as évek körül épült. Létezésének első szakaszában az osztrák hadsereg tisztjeinek pavilonja volt. Sajnos a történelmi források igen szegények erről a volt Patika utcai épületről. Kulturális rendeltetése 2003-ban kezdődik, amikor az épület az egyetem tulajdonába kerül. Restaurálási folyamaton megy keresztűl. 2006 óta az egyetemi könyvtár székhelye. Tudományos tanácsadó: dr. Roșu Tudor, történész Kiadó: Neag Nicola [...]
augusztus 17, 2017

A volt katonai korház

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Ez az épület volt házigazdája az első katonai korháznak Romániában. Pontosabban, kb. 300 éven keresztül az épület katonai korház volt, utólag pedig pszichiátria és ideg korház. Visszatérve a katonai korház rendeltetéséhez, meg kell említenünk azt a tényt, hogy a gyulafehérvári osztrák katonaság volt az első alakulat, amely saját korházzal rendelkezett. Ide voltak beutalva és elszigetelve azok az emberek, akik a XVIII-k század közepén a pestis kor áldozatai voltak. Az épület a vár nyugati részén található, a koronázási katedrális közelében. A közelmúltban végzett régészeti kutatások azt mutatják, hogy az épület fontos szerepet játszott [...]
augusztus 17, 2017

A volt Jezsuita kollégium

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A gyulafehérvári erődöt időként olyan térségként definiálták, ahol a megőrzött nemzeti és egyetemes örökség értékeinek kialakulásáról beszéltek. A vár egyik ilyen helye, az egyetem B szárnya, amely a jezsuita kollégium értékeit örökölte. A jezsuita rend 1579-ben telepedett le Gyulafehérváron. Ekkor kezdik el a ma már nem létező Báthory féle templomban kiképezni a papnővendékeket. A történelmi adatok szerint a XVI-k század vége felé a kollégium épülete befejezett volt és a következő század elején a jezsuita kolostorban működött a „kis kollégium”. 1588-ban a jezsuitákat elkergették a várból. Visszatértük egybe fonódik az oszt [...]
augusztus 17, 2017

A volt Bethlen akadémia

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Mint a kultúra védelmezője, Bethlen Gábor fejedelem, szerette volna Gyulafehérvárt a kelet „Heidelberg”-é alakítani. Ebből a célból, 1622-ben megalapította a Bethlen Kollégiumot a vár szívébe. Az intézményt 1629-ben akadémia rangra emelték, ahol három fakultás működött: Teológia, Filozófia és Filológia. A humanista iskolának 40 ösztöndíjas tanulója volt, amit a fejedelmi udvar állt. A diákokat itt különböző laikus célra vagy a fejedelmi udvar tisztviselőivé képezték. Méreteit adódóan és az itt leadó tanárok által, ez az intézmény európai szintű volt és nem volt versenytársa Erdélyben. A kollégium fénykora rövid idejű volt Gyu [...]
augusztus 17, 2017

Custozza műemlék

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A vártér központi részén található műemléket bámulva, biztosan megkérdezitek, hogy milyen összeköttetés van Gyulafehérvár és az 1866-os Custozzai csata között, amely Ausztria és Olaszország között zajlott Velence területért? Az Olaszország északi részén zajlott csatában, amelyet az osztrákok nyertek, részt vett a gyulafehérvári 50-es gyalogezred, amely többnyire román és magyar katonákból tevődött össze. 1906-ban, a csata 40-ik évfordulóján az osztrák tisztek úgy döntöttek, hogy emlékművet emelnek a 133 elesett katona és tiszt emlékére. A faragott kőből készült emlékmű négy méter magas, obeliszk formájú, és szárnyas fémgömb [...]
augusztus 17, 2017

A Lossenau emlékmű

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A Lossenau műemlék története 1849. február 11-én kezdődik, amikor Piskin a Magyar Forradalmi Hadsereg, a Ludwig Losy von Lossenau által vezetett osztrák sereggel harcolt. A csatában a parancsnok súlyosan megsérült, majd pár nappal később meghalt. Bár napjainkban nagyon keveset lehet tudni az ezredes életrajzáról, halála egy újabb emlékművet eredményezett Gyulafehérváron. Az emlékmű felállítását a gyulafehérvári helyőrség tisztjei kezdeményezték. Az emlékmű alapkövét 1852-ben rakták le, Ferenc József császár jelenlétében. A vártérben elhelyezett műemléknek, neogótikus díszítésű, piramis torony alakja van. Az 1849-es évet, amikor az ez [...]
augusztus 17, 2017

„Horea, Closca és Crisan” obeliszk

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A kő obeliszk, a 20 méter magasságával már több kilométerről is látható. Az emlékmű a vár harmadik kapuja elött helyezkedik el. Az emlékművet az 1784-es parasztfelkelés vezérei kerékbe törésének 150-ik évfordulójára emelték fel. Mérete és művészi adottságain keresztül, az emlékműnek, a megemlített esemény magasságában kellett lennie. Bár kétéves késéssel, az 1937. október 14-én tartott megnyitó rendkívül fontos és közérdekű esemény volt, amelyen jelen volt II Károly király és Mihály fia, akit "Gyulafehérvár Nagy Vajdája” címmel illettek. Az obeliszk alegorikus cellája, a felkelés vezetőinek elnyomását és szenvedéseit szimb [...]
augusztus 17, 2017

A Mihály Vitéz szobor

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Az 1968 november 28-i Mihály Vitéz szobor felavatása egy speciális pillanat volt: 50 éve egyesült Erdély Romániával. Az ünnepségen részt vett maga Nicolae Ceausescu is, aki abban az időben a legfontosabb szerepet töltötte be az államban, ugyanis ő volt a Román Kommunista Párt főtitkára. Állítólag az ő ötlete volt, hogy a szobrot Oscar Han szobrász készítse el mivel már idős volt és ez lett volna az utolsó nagy remekműve. A szobornak, a fejedelmi palota elé való helyezése nem véletlen volt, hisz ez az épület volt az a hely, ahonnan a röpke tíz hónapnyi gyulafehérvári tartózkodása alatt Mihály Vitéz igazgatta Erdélyt. A bronz szobor, az egyedü [...]
augusztus 17, 2017

A római kastrum déli kapuja

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A leglátványosabb nyom, ami az Apulum kastrumból fennmaradt, nem más, mint az északi kapu, amely a „Porta Principalis Dextra” nevet kapta. Ez az egyetlen kapu a négy közül mely napjainkig fennmaradt. Ez az objektum, fontos eleme az ókori román történelemnek. A kapu, a vár déli, dél – keleti részén látható, a Három Vár nyomvonalán. A fennmaradó maradványok, a kapu csak egy részét és a magasságának egyharmadát jelentik, az 1800 évvel ezelőttihez képest. Még így is, ez egy élő vallomás a római civilizációról ezen a területen, és az ősi Apulum virágzó időszakáról mesél. A Porta Principalis dextra, a dupla kapuk csoprtjába tartozik, a múl [...]
augusztus 17, 2017

Via Principalis

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A római kasztrumnak négy oldala volt, mindegyik oldalnak egy kapuja, melyeket egy főút kötött össze egymással. Ha felteszik azt a kérdést, hogy nézett ki egy római út, elmondhatjuk azt, hogy Gyulafehérváron megtekinthető egy darab a Via Principalisból. Ez volt az, az út, amely összekötötte az északi és déli kapukat. Az út a XIII Gemina légió parancsnoki épülete elött haladt el. Ennek az 1800 éves épületnek a maradványait a Principia múzeumba tekinthetjük meg. A kőburkolatú artérián a szekerek sót, olajat, bort és katonai felszereléseket szállítottak a kasztrum lakói számára. Az útmaradványok, a gyulafehérvári vár rehabilitációja során b [...]
augusztus 17, 2017

PRINCIPIA MÚZEUM

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A Principia múzeum a vár központi részén található. Ez az a hely, ahol a turisták megtekinthetik a régi Apulum római kasztrum Principalis épületének a maradványait. Ebben az épületben székelt a XIII-k Gemina légió parancsnoksága. A Principia épület csak egy részét sikerült feltárni és restaurálni, mivel az épület többi része a múzeum melletti út alatt van. Múzeum udvarán a feltárások alatt előkerült régészeti tárgyak vannak kiállítva. A bejáratnál látható szobor, hűen tükrözi a római katonák felszerelését és öltözékét. Az épület belsőjében a turisták megtekinthetik a régi parancsnoki épületből a kincses szobát, a légió [...]
augusztus 17, 2017

A „MAJLÁTH” GIMNÁZIUM

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Az „1December 1918” egyetem központi épülete, az 1800-as évek végén épített grandiózus épületek egyike. Már kezdetektől a tudományoknak volt szánva, első fázisban a római katolikus gimnázium székelt itt. Az épület egy volt gótikus templom helyére épült. Az épület neoklasszikus stílusa a főhomlokzatán keresztül imponál, ahol fodros díszítésű csiszolt oszlopok, ion és dorikus kupakok, valamint különböző díszítések láthatók. A háromszög alakú csúcsok, az oszlopok és más dekorációk egy ősi templom képét tükrözik. Az épületben, laborok, előadóterem, kápolna és irodák voltak. Az egyesülés után is az épület a tudományokat [...]
augusztus 17, 2017

Művelődési Ház

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Gyulafehérvárnak, az elmúlt négy évtized egyik legfontosabb épülete a művelődési ház volt. Az épületet 1974-ben kezdték el építeni és 1976 december 18-án adták át. Az erőfeszítés közös volt. Az építéshez és a berendezéshez 12 Fehér megyei üzem járult hozzá. A művelődési háznak egy 548 férőhelyes előadó terme, egy 30 férőhelyes erkélye és egy 165 férőhelyes konferencia terme van. Kulturális funkciója mellett az épületben találhatók egy sportterem, íródák és kereskedelmi helységek. A művelődési házban koncerteket, színházi darabokat, könyv vásárokat rendeznek. Tudományos tanácsadó: dr. Roșu Tudor, történész
augusztus 17, 2017

A „Caragiale” színház

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Ez az épület már 150 éve a gyulafehérvári kultúrát szolgálja. Az 1800-as évek végén a városi parkban található óvodát, a helyi előkelőségek klubjává alakították át. Az épületet az 1922 október 15-i koronázási ünnepségre teljesen átalakították, modernizálták. Ugyanakkor nevezték el „Caragiale” színháznak. 1922 december 1-jén volt a hivatalos megnyitás is. A 400 férőhelyes épület a két világháború között is működött, ahol színdarabokat adtak elő és koncerteket tartottak. Az épületnek volt egy fedett étterme is. Az évek hosszú során a következő neveket viselte: „Közösségi színház”, „Városi színház”, „Városi [...]
augusztus 17, 2017

Az anyafarkas szobor

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A szobor az Alessandria téren látható. A tér az észak Olaszországban található Alessandria testvérvárosról kapta a nevét. A szobrot 1993-ban adományozta a városnak, az akkori olasz tiszteletbeli konzul. Ha a világon az összes anyafarkas szobor egyforma, Gyulafehérváron úgy döntöttek, hogy egy római oszlopra állítják fel, ugyanúgy, mint a Rómában található szobrot. 2009-ben Gyulafehérvár is megajándékozta Alessandriat egy anyafarkas szoborral, amit az olasz városka „Gyulafehérvár” terén állítottak fel. A gyulafehérvári anyafarkas szobor betartja az ókori ábrázolásokat, ugyanis az anyafarkas a két csecsemő felé fordítja a fejét. Az ősi Ap [...]
augusztus 17, 2017

A zsinagóga

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Gyulafehérváron található Erdély legrégibb izraelita közössége, amely napjainkban is tevékenyen működik. A város központjában található Erdély első zsinagógája, amelyet 1840-ben, Iezechiel Paneth rabbi idején építettek és az ő nevét is viseli. Ugyanakkor ez az egyedüli zsinagóga Fehér megyében. Az épület stílusa egyszerű, barokk és neoklasszikus elemekkel ötvözve. A három fémlabda amelyet a homlokzaton láthatunk, nem más mint, három agyúgolyó amely az 1848-1849-es forradalomból maradt a falban. Közel 100 év után, 1939-ben a zsinagógát, bombamerénylet éri. Megrongálódik az egyik fala és a belső bútorzat, de szerencsére emberi áldoza [...]
augusztus 17, 2017

A zsidó temető

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A gyulafehérvári zsidó közösség szerves része, a Vasile Alecsandri utcában található zsidó temető. Ez Erdély és Románia legrégibb zsidó temetője. A temető egyik rekordja az, hogy közel 300 éves kontinuitással bír. Egy másik érdekessége az, hogy a temetőt egyaránt használtak a spanyol ritusú zsidók és a német befolyással bíró zsidók is. A temető szakrális nagyságát és fontosságát az a tény adja, hogy emberi kéz nem tud beavatkozni a sírok újra felhasználásába. Az egyik legfontosabb síremlék a Iezechiel Paneth rabbié, akinek idejében épült fel a gyulafehérvári zsinagóga 1840-ben. A síremlékek egyediek és érdekesek egyaránt, [...]
augusztus 17, 2017

Az evangélikus templom

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A templom szükségessége szorosan összeköthető a gyulafehérvári vár építésével. Az építkezés megnyitásával számosan megnőtt a német közösség száma, az idejövő német ajkú munkások által. Mivel már létezett egy számos szász közösség, szükség volt egy templom építésére is. A telket a város 1819-ben adományozta az evangélikus egyháznak. A terület mocsaras volt, ezért először rehabilitációs munkálatokat végeztek. A templomot 1824 és 1826 között építették fel. A harangtornyot pedig 1853-ban építették hozzá. A templom, csarnok típusú, belseje kör alakú, a külsője pedig poligon alakú. A templom érdekességei, a kapu fémzár [...]
augusztus 17, 2017

A kálvinista református templom

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A templom az egyedüli kálvinista református templom Gyulafehérváron. A templom az alsó városban található, a volt magyar negyedben, amely hosszú időn keresztül a város központjának számított. A templomot 1757-1761 között építették, egy Mária Terézia által adományozott telekre. Az építési dátum és az alapító neve az északi homlokzatón látható, a templom bejárata felett. Az építmény eltér a többi XVIII-k századi templomtól. Csarnok alakú templom, amelynek keleti és nyugati oldala zárt. A harangtorony a templom északi részére épült, amelyen keresztül történik a templomba való belépés is. A templom belseje kevés dekorációs elemet ta [...]
augusztus 17, 2017

A törvényszék

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

1908-ba építették. Abban az időben egy valódi esztétikai siker volt. Az épület hexagon alakú két belső udvarral rendelkező tervét, Budapesten készítették. Építészetileg és stilisztikailag az épület a szecessziós, a német Jugendstil magyar változata, amely harmonikus formákban mutatkozik, formák melyeket a klasszicizmusból kölcsönzött. Az I.C.Bratianu téren található épület leghatásosabb része a déli oldal. Az épületnek az évek során különböző rendeltetése volt. Itt működött a törvényszék, a vegyesbíróság, az ügyészség és a börtön is. Az 1968-as adminisztrációs újra tervezés után az épületbe a megyei intézmények működte [...]
augusztus 17, 2017

A ferences templom

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Az erdélyi ferencesek, 1691 körül jöttek be Gyulafehérvárra és az „alsó városba” telepedtek le. Ez az időszak akkor volt, amikor Erdély, a Habsburgok kezébe kerül és visszaáll a katolicizmus. 1725 körül a ferencesek egy mocsaras területet kaptak, arra a célra, hogy egy imaházat építsenek. Ez a mai Major (Maier) negyedben van. A templomot 1725-ben kezdték el építeni és 1770-ben fejezték be. Az épületet több alkalommal restaurálták. A Maros folyó áradása több ízben is megrongálta, ahogyan egy tűzvész is. Utóbbit megemlítik a templom homlokzatán is. A latin nyelvű írás arra emlékeztet, hogy 1843-ban Kovács Miklós püspök kezdeményezésére, [...]
augusztus 17, 2017

A görögök „Gyümölcsoltó Boldogasszony” temploma

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A görögök temploma, egyike azon a négy templom közül, melyek az alsó városban épültek a XVIII-k században. A „görögök temploma” elnevezést, az aromán kereskedőktől kapta. Az alapítók között található Nicolae Rat plébános is, aki Horea és Closca lelki atyja volt. A dokumentumokban úgy szerepel, mint ortodox templom. Ennek a templomnak az építésére azért volt szükség mert a Lipova negyed templomát elvette a görög-katolikus egyház 1760-ban. A XVIII. század végén, amikor építeni kezdték a templomot, a hely a város végén volt. Idővel ahogy népesedni kezdett az alsó város és házak épültek, a templom központi helyre került. A templomnak [...]
augusztus 17, 2017

Majori temető

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A Majori temető az a hely, ahol a város kiemelkedő személyiségei, alusszák örök álmukat. A temető a vár délkeleti sarkának irányában helyezkedik el, akárcsak az ortodox egyházhoz tartozó temető is, egyház, amelyet Mihály Vitéz vajda metropolita rangra emelt. A templom lebontása után, a vár építésének kezdetekor, a román temetők az „alsó városban”, a XVIII-k században épült templomok mellett voltak. Az évek múlásával és a város fejlődésének köszönhetően a temetők kezdtek megtelni és nagyobb helyet elfoglalni. A temetőben, sok olyan személyiség síremlékét láthatjuk, akiknek valamilyen úton módon közük volt az 1918 december 1-i eg [...]
augusztus 17, 2017

A „Szentháromság” ortodox templom

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

A „Szentháromság” ortodox templom, 1918 december 1-én keresztezte a román történelmet, ugyanis az említett napon ortodox misét tartottak ebben a templomban, párhuzamosan a Maier II negyedi, görög-katolikus templommal. Ez volt az a nap amikor Gyulafehérváron eldöntötték Erdély egyesülését Romániával. Ez volt az utolsó XVIII. században épített templom, az „alsó városban” lakó román lakosság számára. A templomot 1785 után építették, év, amelyben kivégezték a parasztfelkelés vezetőit. Erről a kivégzésről egy márványtábla tanúskodik, amely a templom homlokzatán látható. A templom csarnok formájú, nyugaton egy masszív harangtoronnyal [...]
augusztus 17, 2017

A Maier II-i „Szentháromság” templom

Tudományos tanácsadó: Tudor Roșu, PhD történész Szkriptszerkesztő: Nicolae Neag, Szakértő

Az első kőtemplom amit az „alsó város” román ajkú ortodox vallású lakósaiknak építettek, a Maier II negyedben található. A templom 1713-1715 között épült, a metropolita komplexum lebontásáért kapott, osztrák kártérítésből. Ez a komplexum a középkori vár dél-keleti sarkának a szomszédságában volt. A templom egyik érdekessége az, hogy a lebontott komplexumból megmentett építkezési anyagokat is felhasználták az építésére. A templom falai közt masszív fehér kövek láthatok, amelyekről azt feltételezik, hogy a római kasztrumból származnak. A XVIII-k századi elrendezés szerint, a templom a város szélen volt. Az eredetileg kicsi és sö [...]
Magyar